„Ne bántsd a magyart!” – üzente Kövér László Zrínyi Miklós legendás jelmondatával

"Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hétköznapi emberekből hősöket formált, és a birodalmi alávetettségből független magyar államot teremtett" – fogalmazott Kövér László Kemeneshőgyészen. Az Országgyűlés elnöke a falu székely kapujának felavatására érkezett a Pápa melletti településre szombaton.

A kemeneshőgyészi székelykapu-avatáson Kövér László házelnök avatóbeszédet mondott, továbbá Takács Péter egészségügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselőjelöltje is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Házigazdaként Kovács Tamás, Kemeneshőgyész polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, a székely kaput adományozó erdélyi testvértelepülést pedig Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere képviselte. Az ünnepségen egyházi áldás is elhangzott: Wimmer Roland püspöki helynök és Welter Gábor evangélikus esperes vett részt a székely kapu megszentelésében.

Kövér László beszédében kiemelte: a korabeli népgyűléseken az „unió”, vagyis a nemzetegyesítés gondolata volt az egyik legerősebb követelés, ezért külön jelentősége van annak, hogy Kemeneshőgyész és Csíkcsicsó lakói most együtt ünnepelnek. A házelnök az 1848–49-es szabadságharccal kapcsolatban úgy fogalmazott:A forradalom hétköznapi emberekből hősöket formált, és a birodalmi alávetettségből független magyar államot teremtett.

Az Országgyűlés elnöke idézte Bethlen Gábort („Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”), majd Zrínyi Miklós legendás jelmondatával folytatta: „Ne bántsd a magyart!” Kövér László végül Kossuth Lajos szavait is megemlítette, hangsúlyozva, hogy a magyarok feladata ma is az, hogy nyitva tartsák a jövendő ajtaját, tovább vigyék a nemzeti lángot, amely átível határainkon. Avatóbeszédében felhívta a figyelmet a nemzetegység fontosságára, valamint arra, hogy a magyarság három évszázadnyi rabigát dobott le olyan hétköznapi emberek hősiességével, akik miatt március 15-én büszkén hordjuk a trikolór kokárdát.

Kovács Tamás köszöntőjében úgy fogalmazott: a székely kapu a Kemeneshőgyész és Csíkcsicsó közötti igaz kapcsolat megkoronázása. Kemeneshőgyész polgármestere hangsúlyozta, a székely vendégszeretetet és nyitottságot hozta el Veszprém vármegyébe ez a gyönyörű alkotás, amely nemcsak egy dísz, hanem az összetartozás határokon átívelő jelképe.  Kovács Tamás hozzátette, "ez a kapu értünk és nekünk áll”, miközben arról tanúskodik, hogy a két település lakói kölcsönös szeretettel gondolnak egymásra. Péter Lukács az egybegyűltekhez szólva azt mondta, a székely kapu több mint egy hagyományőrző gesztus:

Üzenet a múltról, a jelenről és a jövőről. A kaput a hit és az identitás jelképe. Csíkcsicsó polgármestere úgy fogalmazott, a magyar nemzet a határok fölött is egy közösséget alkot, a székely kapu pedig ezt a testvérkapcsolatot és a közös jövőbe vetett hitet hirdeti. Péter Lukács azt kívánta, hogy ez a kapu hosszú évszázadokon át álljon a helyén, és emlékeztesse az utódokat arra, hogy a magyar nemzet ereje az összetartozásban rejlik.

Takács Péter ünnepi beszédében a szabadságot és a magyar nemzeti egységet állította középpontba. Megemlített egy sokat idézett gondolatot is:

A magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz. A térség országgyűlési képviselőjelöltje emlékeztetett, hogy március 15. a magyar szabadság, a nemzeti egység és a magyarok történelmi kitartásának ünnepe. Beszédében Andrássy Gyula példáján keresztül kiemelte: a történelem néha későn, de igazságot szolgáltat, ezért a magyaroknak nemcsak igazuk van, hanem végül igazuk is lesz.

Az avatóünnepségen közreműködött a Kemeneshőgyészi Nefelejcs Dalkör, a Kemenesmagasi Citerazenekar, Bereczky Bíborka versmondó diák és Tóth Ugyonka Frigyes énekes.

veol.hu