Beszéd a Magyar Termék Nagydíj átadásán
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor az Országház felépült, gazdasági tekintetben Magyarország egyik virágkorát élte. A gazdaság szorosan együtt dolgozott a tudomány képviselőivel, nagyhatású feltalálói műhelyek működtek neves cégek mellett.
Az újdonság mellett a legfőbb vezérelv a minőség volt: válasz a vásárló igényeire, megoldás a vásárló problémáira.
Ez a szemlélet egy sor kiváló termék megszületését tette lehetővé, amelyek aztán a világpiacon is meghozták a sikert.
Gondoljunk a Ganzban gyártott transzformátorra, amelyet a Déri-Bláthy-Zipernowski hármas szabadalmaztatott, Csonka János porlasztójára, ami az autómotorok egyik alapeleme lett. Gondoljunk arra, hogy e korban malomipari technológiát exportáltunk Észak-Amerikába. Maga az Országgyűlés épülete is a magyar szellem, a magyar művészet és a magyar építőipar nagy teljesítménye, mely a minőség és a korszerűség jegyében fogant.
Trianon után, amikor az ország gazdasági lehetőségei jelentősen beszűkültek, a nemzet legjobb erői ismét a minőség-felé fordították a figyelmet.
Egy erőforrásai miatt sebezhető, sok tekintetben a külpiacokra szoruló gazdaság számára egyetlen járható út kínálkozik: – hadd mondjam így, Németh László kifejezését kölcsönvéve – a minőség forradalma.
Azzal, amink van, a lehető legjobban, leggazdaságosabban kell élnünk, a lehetőségeinket jól kell felhasználnunk, a tehetségeinknek pedig lehetőséget kell adnunk. Ezt a célt szolgálta sok egyéb mellett a Klebelsberg-féle oktatási reform, vagy a családi gazdaságok számára utat mutató „kert-Magyarország” gondolata.
Elkötelezett emberek munkájának eredményeként a nemzetközi porondon újra megjelentek és sikeressé lettek új termékeink.
Az ellenségei által sorvadásra, vegetálásra, halálra ítélt ország új életre kelt a minőség gondolatát a gyakorlatba átvivő szellemi, gazdasági és politikai törekvések révén. Majd a második háború után ránk köszöntött a kötelező egyenszürkeség és gondolattalanság, a minőség helyett a mennyiséget preferáló szemlélet korszaka, amely – sok-sok tehetséges és jóra törekvő ember minden tiszteletre méltó erőfeszítése dacára – negyven év alatt majdnem végleg eltörölt egy ezeréves civilizációt.
A rendszerváltoztatás után az egyik legnagyobb kérdés az volt, vissza tudjuk-e építeni a magyar termékek hitelességet itthon, és újra fel tudjuk-e építeni külföldön – legalább olyan szinten, ahogy az elődeinknek jó és rossz időkben egyaránt sikerült.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A hazai terméknek nem elég hazainak lennie, hanem jónak, a legjobbnak is kell lennie, hiszen versenyezni nem csak a világpiacon, hanem itthon is kell. Sokszor nehezebb a hazai pálya, mert alkalmasint nehezebb felépíteni a hitelességet itthon, mint külföldön.
Ebben segít a Magyar Termék Nagydíj, amelyet most 17. alkalommal osztanak ki.
A Magyar Termék Nagydíj minden esztendőben a legjobbaké. Ha végigtekintünk a díjazottak során, láthatjuk, hogy a gazdasági élet minden területén vannak olyanok, akiket a minőség vezérel, s akik nem eladni akarnak minden áron – akár hitelességük feláldozása, a jövő felélése árán is –, hanem válaszokat keresnek és találnak a vásárló igényeire, és megoldásokat a vásárló problémáira. A most következő díjkiosztáson, mint egy nagyszerű seregszemlén felsorakoznak azok, akik ebben a szellemben dolgoznak. Õk azok, akikben bízhatunk, mert a minőség útján járnak.
Akik hajlandóak felnőni az egyre nagyobb és nagyobb feladatokhoz, megtanulni mindazt, amit meg kell tanulni és megtenni, amit meg kell tenni a sikerért.
Sikerük az ország sikere – egyfelől anyagi értelemben, a létrehozott munkahelyek, befizetett adók és járulékok, a javuló gazdasági mérőszámok formájában. Másfelől az ország sikere szellemi értelemben is. Nem csak azért, mert jó büszkének lenni rájuk, hanem azért is, mert példájukon épülhetünk.
Igenis lehet Magyarországon sikeres vállalkozást vinni, sikeres termékeket fejleszteni. Lehet, ha nem is könnyű – de vannak, akiknek sikerül. Õk viszik előre ezt az országot, másoknak is hitet, ambíciót adva.
Magyarország nemzeti össztermékének döntő többsége exportból származik. Közös célunk, hogy minél több minőségi magyar terméket tudjunk elhelyezni a nemzetközi piacokon.
Olyan termékeket, amelyeket aztán újra meg újra keresnek, és mindenki szívesen kapcsolja össze azzal a szóval, hogy magyar. Hasonlóan fontos, hogy egyre több és több olyan magyar termék legyen a hazai piacon is, amit szívesen vásárolunk meg: nem csak a hasznot, de a munkahelyeket is itthon tudjuk ekként tartani.
Különösen fontos az is, hogy összeépüljenek a kárpát-medencei magyar közösségek szellemi műhelyei és gazdasági vállalkozásai, s ne csak tudjunk egymás sikeres tevékenységéről, de részt is tudjunk venni abban.
Köszönöm, hogy a szervezők osztozva a kormányzat gondolkodásmódjában, a nemzetet szerves egészként, organikus közösségként kezelik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Fontos küldetés az Önöké, köszönet érte, hogy vállalják és igyekeznek teljesíteni. Úgy a szervezőknek, mint a díjazottaknak eredményes mai együttlétet és sikeres jövőbeli munkát kívánok Önöknek. Az Önök sikere az ország sikere is.
Amikor az Országház felépült, gazdasági tekintetben Magyarország egyik virágkorát élte. A gazdaság szorosan együtt dolgozott a tudomány képviselőivel, nagyhatású feltalálói műhelyek működtek neves cégek mellett.
Az újdonság mellett a legfőbb vezérelv a minőség volt: válasz a vásárló igényeire, megoldás a vásárló problémáira.
Ez a szemlélet egy sor kiváló termék megszületését tette lehetővé, amelyek aztán a világpiacon is meghozták a sikert.
Gondoljunk a Ganzban gyártott transzformátorra, amelyet a Déri-Bláthy-Zipernowski hármas szabadalmaztatott, Csonka János porlasztójára, ami az autómotorok egyik alapeleme lett. Gondoljunk arra, hogy e korban malomipari technológiát exportáltunk Észak-Amerikába. Maga az Országgyűlés épülete is a magyar szellem, a magyar művészet és a magyar építőipar nagy teljesítménye, mely a minőség és a korszerűség jegyében fogant.
Trianon után, amikor az ország gazdasági lehetőségei jelentősen beszűkültek, a nemzet legjobb erői ismét a minőség-felé fordították a figyelmet.
Egy erőforrásai miatt sebezhető, sok tekintetben a külpiacokra szoruló gazdaság számára egyetlen járható út kínálkozik: – hadd mondjam így, Németh László kifejezését kölcsönvéve – a minőség forradalma.
Azzal, amink van, a lehető legjobban, leggazdaságosabban kell élnünk, a lehetőségeinket jól kell felhasználnunk, a tehetségeinknek pedig lehetőséget kell adnunk. Ezt a célt szolgálta sok egyéb mellett a Klebelsberg-féle oktatási reform, vagy a családi gazdaságok számára utat mutató „kert-Magyarország” gondolata.
Elkötelezett emberek munkájának eredményeként a nemzetközi porondon újra megjelentek és sikeressé lettek új termékeink.
Az ellenségei által sorvadásra, vegetálásra, halálra ítélt ország új életre kelt a minőség gondolatát a gyakorlatba átvivő szellemi, gazdasági és politikai törekvések révén. Majd a második háború után ránk köszöntött a kötelező egyenszürkeség és gondolattalanság, a minőség helyett a mennyiséget preferáló szemlélet korszaka, amely – sok-sok tehetséges és jóra törekvő ember minden tiszteletre méltó erőfeszítése dacára – negyven év alatt majdnem végleg eltörölt egy ezeréves civilizációt.
A rendszerváltoztatás után az egyik legnagyobb kérdés az volt, vissza tudjuk-e építeni a magyar termékek hitelességet itthon, és újra fel tudjuk-e építeni külföldön – legalább olyan szinten, ahogy az elődeinknek jó és rossz időkben egyaránt sikerült.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A hazai terméknek nem elég hazainak lennie, hanem jónak, a legjobbnak is kell lennie, hiszen versenyezni nem csak a világpiacon, hanem itthon is kell. Sokszor nehezebb a hazai pálya, mert alkalmasint nehezebb felépíteni a hitelességet itthon, mint külföldön.
Ebben segít a Magyar Termék Nagydíj, amelyet most 17. alkalommal osztanak ki.
A Magyar Termék Nagydíj minden esztendőben a legjobbaké. Ha végigtekintünk a díjazottak során, láthatjuk, hogy a gazdasági élet minden területén vannak olyanok, akiket a minőség vezérel, s akik nem eladni akarnak minden áron – akár hitelességük feláldozása, a jövő felélése árán is –, hanem válaszokat keresnek és találnak a vásárló igényeire, és megoldásokat a vásárló problémáira. A most következő díjkiosztáson, mint egy nagyszerű seregszemlén felsorakoznak azok, akik ebben a szellemben dolgoznak. Õk azok, akikben bízhatunk, mert a minőség útján járnak.
Akik hajlandóak felnőni az egyre nagyobb és nagyobb feladatokhoz, megtanulni mindazt, amit meg kell tanulni és megtenni, amit meg kell tenni a sikerért.
Sikerük az ország sikere – egyfelől anyagi értelemben, a létrehozott munkahelyek, befizetett adók és járulékok, a javuló gazdasági mérőszámok formájában. Másfelől az ország sikere szellemi értelemben is. Nem csak azért, mert jó büszkének lenni rájuk, hanem azért is, mert példájukon épülhetünk.
Igenis lehet Magyarországon sikeres vállalkozást vinni, sikeres termékeket fejleszteni. Lehet, ha nem is könnyű – de vannak, akiknek sikerül. Õk viszik előre ezt az országot, másoknak is hitet, ambíciót adva.
Magyarország nemzeti össztermékének döntő többsége exportból származik. Közös célunk, hogy minél több minőségi magyar terméket tudjunk elhelyezni a nemzetközi piacokon.
Olyan termékeket, amelyeket aztán újra meg újra keresnek, és mindenki szívesen kapcsolja össze azzal a szóval, hogy magyar. Hasonlóan fontos, hogy egyre több és több olyan magyar termék legyen a hazai piacon is, amit szívesen vásárolunk meg: nem csak a hasznot, de a munkahelyeket is itthon tudjuk ekként tartani.
Különösen fontos az is, hogy összeépüljenek a kárpát-medencei magyar közösségek szellemi műhelyei és gazdasági vállalkozásai, s ne csak tudjunk egymás sikeres tevékenységéről, de részt is tudjunk venni abban.
Köszönöm, hogy a szervezők osztozva a kormányzat gondolkodásmódjában, a nemzetet szerves egészként, organikus közösségként kezelik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Fontos küldetés az Önöké, köszönet érte, hogy vállalják és igyekeznek teljesíteni. Úgy a szervezőknek, mint a díjazottaknak eredményes mai együttlétet és sikeres jövőbeli munkát kívánok Önöknek. Az Önök sikere az ország sikere is.
Sajtószolgálat
3 de septiembre de 2014