A visegrádi országok parlamenti elnökeinek konferenciája I. napirend: A visegrádi országok hozzájárulása az Európai Unió versenyképességéhez

Országház, Felsőházi ülésterem

Tisztelt Elnöktársaim! Kedves Kollégák!

A napirendünk témáját tartalmilag úgy helyesebb megfogalmazni, hogy az Európai Unió versenyképtelenségének kihatása a visegrádi országokra.

A visegrádi országok Európa szívében fekszenek, országaink exportjának közel 80 százaléka az Európai Unióba irányul, tehát nyilvánvaló, hogy gazdasági versenyképességi ügyekben együtt nevetünk vagy együtt sírunk az Európai Unióval.

Jelenleg sem a Visegrádi Csoport országainak külön-külön, sem együttesen nincs okuk nevetni, ugyanis az Európa Unió gazdasága stagnál, az Unió versenyképessége pedig meredeken hanyatlik.

Engedjenek meg öt konkrét és aktuális adatot, amelyek tükrözik az Európai Unió helyzetét a versenyképesség tekintetében.

Az Európai Unióban a cégek tonnánkénti széndioxid kibocsátás után 90 euró karbonadót fizetnek. Ugyanez a szám Kínában 8 eurónak megfelelő yuan, az Egyesült Államok azon tagállamaiban, ahol a karbonadó egyáltalán létezik – 50 tagállamból egyébként 14 tagállamban van ilyen vagy ehhez hasonló –, ott ez 28 eurónak megfelelő dollár.

Az Európai Unióban egy kilowatt ipari áram ára átlagosan 20 eurócent. Ugyanez Kínában 7 eurócent, az Egyesült Államokban 6 eurócent.

Az Európai Unióban egy liter gázolaj ára átlagosan 1,70 euró. Ugyanez Kínában 95 eurócent, az Egyesült Államokban 97 eurócent.

Az Európai Unióban egy köbméter földgáz ára átlagosan 40 eurócent, Kínában ugyanez 30 eurócent, az Egyesült Államokban 10 eurócent.

Az Európai Unió 2024-2025-ben évente 420 milliárd eurót fordított kutatásra és fejlesztésre, ugyanezen időszakban Kína és az Egyesült Államok egyaránt évente több mint 780 milliárd dollárt.

Mit tesz mindeközben az európai versenyképességért felelős Európai Bizottság?

1500 milliárd dolláros hitelt tervez felvenni, és azt odaadni Ukrajnának, illetve a Draghi féle javaslat alapján további 4000 milliárd dolláros hitelt tervez felvenni, és abból öt esztendőn keresztül évi 800 milliárd euro versenyképességi hitelt adni az adósságoktól már most is roskadozó Európai Unió tagországainak.

Tisztelt Kollégák!

Csak ezen néhány tényadatból és tervezett intézkedésből is pontosan látható, hogy az Európai Unióban nem versenyképességi, hanem versenyképtelenségi problémák vannak, és azok legfőbb oka nem gazdasági, hanem politikai.

A legsúlyosabb versenyképtelenségi tényezőnek az a neve, hogy Európai Bizottság.

A jelenlegi Európai Bizottság ideológiai alapú gazdaságpolitikája, az európai ipar szempontjait teljesen mellőző hibás klímapolitika, az európai fosszilis energiaszegénységet súlyosbító hibás szankciós politika, az energiabiztonságot szavatoló atomenergia negligálása, az európai demográfiai kihívásokra adott tragikusan rossz munkaerő-politika (évente az Unió többet költ az illegális migránsok Európába való behozatalára és ellátására, mint az Unióban élő munkanélküli európai fiatalok bevezetésére a munkaerőpiacra), az európai mezőgazdaság feláldozása a globális szabadkereskedelem oltárán – ezek mind-mind az uniós gazdasági romlás mérföldkövei.

Az Európai Unió jelenleg mélyülő versenyképtelensége megállításának politikai feltétele nem más, mint a jelenlegi Európai Bizottság mandátumának az Európai Parlamentben történő bizalmatlansági indítvánnyal való mielőbbi visszavonása.

Ha a jelenlegi Európai Bizottság kitölti 2029 decemberig szóló mandátumát, és folytatja jelenlegi politikáját, akkor az Európai Unió leszakadása a világgazdasági versenyben visszafordíthatatlanná válik.

Tisztelt Kollégák!

Napjainkban az uniós versenyképesség kulcsa tehát az Európai Parlamentben van.

A 720 európai parlamenti képviselőből vajon akad-e 481 képviselő, akiknek a 450 millió európai ember iránti felelősségérzete nagyobb, mint a pártpolitikai elköteleződése?

Ha igen, a jelenlegi Európai Bizottság eltávolítható a hivatalából, és egy új Bizottsággal az Unió esélyt kaphat a versenyképessége helyreállítására.

Ha nem, 2029 végére az Európai Unió teljes eladósodottságba, elmélyülő versenyképtelenségbe és súlyos gazdasági válságba fog zuhanni.

Ebből a küszöbön álló uniós gazdasági zuhanásból, és a nyomában érkező beláthatatlan társadalmi instabilitásból a visegrádi csoport országai sem fogják tudni kivonni magukat.

Mi, magyarok, a magunk eszközeivel és erejével az elmúlt években igyekeztünk megtenni mindent, amit tudtunk, a régiónk országai versenyképességének erősítése érdekében.

Tisztelt Kollégák!

A magyar V4-elnökség jelmondatában, a „Versenyképes Visegrád” kifejezés szerepelt. Az elnökségi programunk három prioritási területe (1. versenyképesség; 2. biztonság; 3. konnektivitás) jelzi, hogy mely szakpolitikai területeken intenzív az együttműködés, vagy lenne megfelelő alap az együttműködés megerősítéséhez. Ezek a regionális infrastruktúra-fejlesztés, az energia- és környezetvédelem, az agrárpolitika, a migráció, a belügyi együttműködés, a védelempolitika, az oktatás- és ifjúságpolitika, a turizmus, a kultúra és a tudomány.

A visegrádi országok Európai Unión belüli súlyát jól jelzi, hogy a négy ország együttesen – a csatlakozás óta eltelt időszak jelentős növekedését követően – 2024-ben az EU GDP-jének 8,4 százalékát termelte meg, miközben ez az arány még 10 évvel ezelőtt is 6,4 százalék alatt maradt. 2015 óta az EU GDP-je átlagban 14,9 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országoké 17,9 - 37,1 százalék között emelkedett.

Régiónk számára az EU belső piaca elsődleges fontosságú, ezért Magyarország támogatja az egységes piac integrációjának megerősítését, hiszen ez az a terület, ahol a közös európai cselekvés tényleges eredményekkel szolgálhat. A V4-ek közös fellépése többek között itt is hozzájárulhat annak biztosításához, hogy olyan uniós eljárások alakuljanak ki, amelyek révén régiónk gazdasági súlyának megfelelően vehet részt az európai piacon.

A magyar V4-elnökség alatt találkozót szerveztünk többek között a visegrádi országok parlamentjei energetikáért és mesterséges intelligenciáért felelős bizottságai számára is. A 2025. november végi esemény során szakbizottságaink küldöttségei eszmecserét folytattak a megfizethető energiáról, a zöld átállás kockázatairól és költségeiről, továbbá a mesterséges intelligenciáról mint gazdaságfejlesztési eszközről. A négy ország parlamenti küldöttsége az esemény végén közösen elfogadott nyilatkozatban fejezte ki álláspontját a mesterséges intelligencia témakörével kapcsolatban.

Magyarország régiónk versenyképességének javítása érdekében folytatni kívánja a visegrádi országok közötti együttműködést a technológia területén is. Kiemelt figyelmet fordítunk a kutatás, a fejlesztés és az innováció kérdéseire, továbbá szoros együttműködésre törekszünk a térségben az EU mezőgazdasági politikáját, illetve kohéziós politikáját illetően.

Utóbbi két szakpolitika vonatkozásában a visegrádi országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak szintén tavaly november végén megrendezett budapesti találkozójára hívnám fel a figyelmüket. Képviselőink egyetértettek a közös agrárpolitika kétpilléres szerkezete megtartásának és a tagállamok sajátosságai figyelembevételének szükségességében, hangsúlyozták a versenyképesség és a biztonság mezőgazdaságban betöltött szerepének jelentőségét, továbbá aggodalmukat fejezték ki az EU–Mercosur megállapodás jelenlegi formában történő aláírásával kapcsolatban. Szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk mindezek mellett határozottan ellenzi, hogy a többéves pénzügyi keretet a reformprogram ürügyén a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (az RRF) mintájára alakítsák át, és politikai előfeltételeket vezessenek be, továbbá a kondicionalitás rendszerét is ellenezzük, mivel azt a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják.

Magyarország meggyőződése szerint Európa versenyképessége, ellenálló képessége és stratégiai autonómiája szempontjából elengedhetetlen az EU és a globális kulcsszereplők közötti kutatási és innovációs (K+I) szakadék megszüntetése. Emellett úgy véljük, a belső innovációs szakadék növeli az EU sebezhetőségét, ezért azt is kezelni kell, és minden régió potenciálját ki kell használni annak érdekében, hogy Európa globális szinten is tényező maradjon a kutatás és innováció terén.

Ha elnöktársaimnak van olyan uniós versenyképességet javító javaslata, amely gyorsabb és hatékonyabb, mint a jelenlegi Európai Bizottságnak a hivatalából történő demokratikus eltávolítása, akkor érdeklődéssel fogadom minden javaslatukat!

Köszönöm a figyelmüket!

Sajtóiroda