Elnöki cikk listázó

Esemény - 2021. július 16.


Közös álláspont kialakítására törekednek a V4-ek Európa jövőjéről

Közös álláspont kialakítására törekednek Európa jövőjéről a visegrádi országok - közölte az Országgyűlés elnöke a V4-ek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) parlamenti elnökeinek pénteki fehérvárcsurgói találkozóját követően.

A visegrádi országok olyan közös álláspontot kívánnak kialakítani, amely figyelembe vehető Brüsszelben és az Európai Unió minden tagállamában, és nemcsak az érdekekről, hanem az értékekről is szól - mondta Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Boris Kollár szlovák parlamenti elnök, Radek Vondracek cseh alsóházi elnök, Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, Elzbieta Witek, a lengyel alsóház, a szejm elnöke és Tomasz Grodzki, a lengyel parlamenti felsőház, a szenátus elnöke a visegrádi országok (V4) parlamenti elnökeinek találkozóján a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál

Az Országgyűlés elnöke a V4-ek elmúlt tízéves időszakát sikertörténetnek nevezte, amelynek az alapját az adta, hogy mindenki a legjobb szándékkal állt az együttműködéshez, és azt kereste, ami összeköti az országokat, nem pedig a különbségeket.

Kövér László szerint a négy ország együttműködése megkerülhetetlen tényezővé vált. Ezt azzal magyarázta, hogy a visegrádi országok történelmi múltja mellett jelenbeli érdekeik is jelentős részben egybeesnek, valamint a jövőbe tekintve olyan infrastrukturális együttműködéseket valósítottak meg, vagy kezdtek el, amelyek legalább százéves hiányt pótolnak.

Az észak-déli közlekedési és energetikai infrastruktúra megteremtése a régió önálló fejlődési lehetőségeit biztosítja - jegyezte meg a házelnök.

A fehérvárcsurgói találkozó napirendjének középpontjában a közép-európai örökség védelme és a közép-európai identitás állt. Kövér László szerint "üdítő és meglepő" összhangot mutattak a felszólalók.

Attól függetlenül, hogy sokféle európai pártcsaládból érkeztek a résztvevők, hasonlóan gondolkodtak a közép-európai hagyományok és értékek védelméről - jelentette ki.

Az Országgyűlés elnöke közölte: nincs világosan meghúzható határ a közép-európai kultúrák közt.

A nemzeti kultúrák "szőttesszerű egymásba fonódása olyan kincset jelent", amely nélkül nem lehetne megmondani, hogy kik vagyunk, "nemzeti értelemben sem tudnánk definiálni saját magunkat" - mondta.

A nemzeti kultúrák hasonlósága adja részben a történelmi tapasztalatok alapján azt a közép-európai identitást, amely lehetővé teszi, hogy az élet jelentős dolgairól másképp gondolkodva mégis felfedezzük, érezzük, mi az ami összeköt bennünket - közölte a házelnök.

A fehérvárcsurgói találkozón Kövér László mellett Boris Kollár szlovák parlamenti elnök, Radek Vondracek cseh alsóházi elnök, Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, Elzbieta Witek, a lengyel alsóház, a szejm elnöke és Tomasz Grodzki, a lengyel parlamenti felsőház, a szenátus elnöke vett részt.

Az Országgyűlés Sajtószolgálata által az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a zárt körű találkozón Kövér László elmondta: a közép-európai térségben, a nagyhatalmak állandó birodalomépítési törekvéseinek ütközőzónájában összezárva, a világról alkotott kép, gondolkodás és a nemzeti ambíciók is hasonlóvá váltak.

Voltak idők, amikor ezek ütköztek, és voltak idők, mint napjainkban, amikor közös cselekvésre ösztönöznek - tette hozzá.

Minél többen fedezik fel a másik három ország tárgyi és szellemi örökségét turistaként vagy egyetemi hallgatóként, annál többen fognak a másik három nemzet kultúrájában önmagukra ismerni, vagy olyan értékre lelni, amelyet megbecsülendőnek tarthatnak - jelentette ki Kövér László.

Kiemelte: ahhoz, hogy akár egy generáción keresztül beépítsék a közgondolkodásba a közép-európai együttműködés természetes és elengedhetetlen voltát, ambiciózusabb, átgondoltabb és összetettebb programokra lenne szükség, amelyeket az oktatással és kultúrával foglalkozó kormányzatok vehetnének gondozásba.

Kövér László felvetette a gyermekek tömeges közös nyári táboroztatását, a közép-európai nyelvek második idegen nyelvként való tanítását, valamint a közös történelem megírását "annak szép és kevésbé szép lapjaival együtt".

Úgy fogalmazott: a globalizáció és az abban érdekelt "uralmi hálózatok" által tudatosan gerjesztett folyamatok révén a kulturális örökség minden nemzet esetében hasonló veszélynek van kitéve.

"Együtt talán nemcsak a határainkat, de a kultúránkat is eredményesebben védhetnénk" - mondta a házelnök, javaslatot téve az őszi hivatalos találkozó programjának kiegészítésére a témában.

MTI - Sajtóiroda

2021. július 16.