Ha az EU erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja
Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.
Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak "kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni".
Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben "minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót". Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta - fogalmazott.
Kövér László azt mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy "az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa".
"Elérhető a változás a kapitányi hídon", az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható - közölte.
Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz - jelentette ki. Közölve azt is, Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.
Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie.
Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok "ne tegyék meg azt a szívességet" a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.
Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.
Baj abból lehet - folytatta - , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.
Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani.
A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.
Kövér László szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát.
Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy "az LMBTQ-rögeszme" erőszakos propagálása esetén, "nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról" - mondta.
Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.
Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is.
Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!
A konferenciát összegző felszólalásában felidézte, hogy a régi, évszázadokkal ezelőtti Magyarországon a bezárkózásra hajlamos magyar nemességnek volt egy mondása: Magyarországon kívül nincs élet, vagy ha van is, az nem olyan élet.
Az EU-n kívül is van élet, de az is bizonyos, hogy az unión kívüli élet rosszabb, mint az unión belüli - emelte ki. Hozzátette azonban: ezzel próbálnak bennünket, bent lévőket is sakkban tartani azok, akik szerint az EU-nak alapvetően számukra kellene jó életet biztosítania. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy azért vagyunk az EU-ban, mert azon kívül az élet rosszabb - hangsúlyozta, hozzáfűzve: arra kell törekednünk, hogy az EU-n belül nálunk az élet éppen olyan jó legyen, mint bárki másnak, aki korábban csatlakozott.
Emlékeztetett: erről ugyanazok a hatalmak döntöttek, amelyek most az uniós belépésről is döntenek. Miután az első döntésük nem sok jót hozott Európára, "kicsit szerényebben" kellene ezeket a döntéseket megfontolniuk a jövőben - jegyezte meg. Hangsúlyozta, nagyobb empátiával kellene azok felé közeledni, akik történelmi értelemben teljesen jogosan kérik, hogy ők is tagjai lehessenek egy szuverén, egyenrangú tagállamok alkotta Európának.
"Magyarország egy ilyen Európa tagjaiként szeretné önöket látni" - szólt a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeihez Kövér László.
MTI