Archívum

Archívum - 9 novembre 2011


Kövér: legitim szereplők alkották az új alaptörvényt

Kövér László szerint már önmagában az új alaptörvény mellett szól az, hogy azt "minden kétséget kizáróan" legitim szereplők, a magyar Országgyűlés tagjai alkották meg több mint kétharmados többséggel, ellentétben az 1989-90-es alkotmányozás folyamatával, amely nélkülözte mind a politikai, mind a jogi értelemben vett legitimitást.

A parlament elnöke ezt Ablonczy Bálint Az alkotmány nyomában című interjúkötetének szerdai budapesti bemutatóján mondta, felidézve, hogy a rendszerváltás idején zajló alkotmányozás tárgyalóasztalának egyik oldalán egy olyan MSZMP ült, amelynek soha nem volt jogi legitimációja, és a társadalmi elfogadottsága - "ha egyáltalán elfogadjuk azt, hogy volt" - is szétfoszlott, a másik oldalon pedig egy olyan ellenzék foglalt helyet, amelynek nem is lehetett jogi értelemben vett legitimitása, hiszen nem mérettetett meg egy parlamenti választáson sem.

Kövér László úgy fogalmazott, hogy azok, akik nem vállalják az új alaptörvényt, minősíthetik azt konzervatívnak, jobboldalinak vagy polgári értékrendűnek, előbb-utóbb úgyis az derül majd ki róla, hogy egy jó értelemben vett közhelygyűjtemény. Szólt arról is, hogy szerinte az új alaptörvénnyel talán sikerült megragadni elszaladni látszó utolsó lehetőségeket, és "olyan nyomot hagyni magunk után" , amely bizonyos történelmi távlatból nézve inkább elismerést, mint kritikát vált ki.

Az új alaptörvény azzal a reménnyel született meg, hogy egy új időszakot nyit - mondta a házelnök, aki szerint az elmúlt húsz évben mindeddig azért nem sikerült lecserélni a még hatályos, "ideiglenes alkotmányt" egy "véglegesre" , mert nem volt meg a szükséges mértékű értékkonszenzus, nézetazonosság a magyar társadalom sorskérdéseiben. "Most nem azért van új alaptörvényünk, mert hogy egyébként azt gondoljuk, hogy minden körülmények között a régit ki kellett dobni az ablakon (...), hanem azért, mert itt és most megadatott az a történelmi lehetőség, hogy húsz éve eldöntetlen, alapvető értékvitákat az Országgyűlésben eldöntsünk. Mi ezt a felelősséget magunkra vállaltuk - fogalmazott Kövér László."

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy attól önmagában nem lesz értékkonszenzus a politikában, hogy az alaptörvény megfogalmaz bizonyos értékeket. Ahogyan az "ideiglenes alkotmány" nem minden bajnak volt az okozója, úgy az új alaptörvény sem tesz pontot minden eldöntetlen vitára - mondta, hozzátéve: mégis az új alaptörvény egy olyan dokumentum, amelyről ha "lehámlanak" az aktuálpolitikai viták, akkor megmaradnak, kirajzolódnak az abban foglalt az értékek.

Forrás: MTI

Sajtószolgálat

9 novembre 2011