Megemlékezést tartottak a Barankovics István Irodaházban, névadója születésének 119. évfordulóján. Az eseményen, melyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezett, a miskolci Balázs Győző Református Gimnázium tanulói is részt vettek.

A Demokrata Néppárt egykori elnökének mellszobránál, mely a róla elnevezett országgyűlési irodaház aulájában áll, Soós Viktor Attila, a NEB tagja tartott beszédet.

Ezt követően megkoszorúzták az alkotást: az Országgyűlés elnökének koszorúját Szigeti Gábor, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettese helyezte el. A Barankovics István Alapítvány és a Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képviselőcsoportja nevében dr. Urbanics Gábor hivatalvezető koszorúzott. A NEB részéről Soós Viktor Attila, valamint a Balázs Győző Református Gimnázium nevében Poczik Tünde és Debreczeni István pedagógus is koszorúval tisztelgett Barankovics István emléke előtt.

A megemlékezést követően Arató Györgynek, a NEB tudományos munkatársának előadásából a diákok megismerhették a modernkori magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjának történelmi jelentőségét.

Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Parlamenti Ifjúsági Napot az Országházban. A Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett eseményen több mint 300 magyar diák vett részt szerte az országból.

A Parlamenti Ifjúsági Nap célja, hogy a fiatalok megismerjék a demokrácia alapintézményét és a törvényhozás helyszínét, az Országházat, megtanuljanak beleszólni a velük kapcsolatos döntésekbe, a jövőben pedig aktívan részt vegyenek az őket érintő közösségi ügyek megoldásában.

A tanulók hazai és európai uniós parlamenti képviselőkkel beszélgethettek, csapatokat alkotva gondolkodhattak együtt a műhelyfoglalkozáson, bejárhatták az Országházat, és megismerkedhettek az EU ifjúsági lehetőségeivel, az Erasmus+ programmal és az Európai Szolidaritási Testülettel.

145 évvel ezelőtt, 1880. december 14-én megszületett az Országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvény. A négy paragrafusból álló, rövid, lényegre törő törvény szerint az V. kerületi Tömő téren – vagyis a későbbi Országház, illetve a mai Kossuth Lajos téren – kell felépíteni az országgyűlés két házát befogadó állandó országházat. Az új épület terve pályázat útján valósuljon meg, és azt mielőbb az országgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. A pályázati tervekkel kapcsolatos költségekhez pedig póthitel felvétele vált lehetővé. A törvény végrehajtásával a miniszterelnököt bízták meg. Több mint egy év előkészítő munka után tehették közzé a pályázati hirdetményt. melynek nyerteseként Steindl Imre kapott megbízást a tervek elkészítésére.

Az Országház előtt felállított, a nyírségi Ibrány városából érkezett csaknem 23 méteres ezüstfenyő a több napig tartó díszítést követően advent első vasárnapjának délutánján nyerte el teljes pompáját.

A jelenlévőket Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte. Emlékeztetett rá, hogy advent a várakozás, a vágyakozás és a remény ünnepe. "Azért reménykedünk, hogy karácsony éjszakára úgy meg tudjuk tisztítani a szívünket, hogy abba beköltözhessen az isteni szeretet fénye és békéje. Ebben az időszakban a legfontosabb, hogy próbáljunk elcsendesedni, próbáljunk a világ hívságaitól egy kicsit elkülönülni, hogy valamennyien megtaláljuk azt az utat, amelyet ez a csodálatos fa is megvilágít nekünk" - fogalmazott az alelnök.

Emlékeztetett arra is, hogy az adventi koszorú hagyománya mindössze 200 éves, mégis ez a szimbólum jelképezi legjobban az advent időszakának valódi célját és üzenetét. "Egy kör alakú koszorúról van szó, amelyen három lila és egy rózsaszín gyertya keresztet formál. A kör azt a teljességet jelképezi, amire minden ember törekszik. A keresztet formáló négy gyertya pedig arra a célra emlékeztet, amely felé az életünket irányítani kell" - mondta az Országgyűlés alelnöke.

Latorcai János tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 31 felajánlott fa közül választotta ki egy külön erre a célra felállított bizottság ezt a fát, amelyet egy 130 centiméteres, 25 kilogramm súlyú betlehemi csillag ékesít és egy 16 ezer energiatakarékos, színes LED izzókat tartalmazó, 2500 folyóméternyi fényfüzér világít meg.

Az Ország Karácsonyfájának fényeit felkapcsoló ünnepségen áldást mondott Szlama Ákos csákvári káplán, a Székesfehérvári Egyházmegye ifjúsági referense.

A rendezvényen karácsonyi énekeket előadva közreműködött a piliscsabai Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola gyermekkórusa.

A fa mellett helyezkedik el a Kisgyőrből érkezett betlehemi jászol, a Szent Családot megjelenítő, fából faragott, ember nagyságú figuráival.

MTI / Sajtóiroda

Kéthly Anna születésnapja alkalmából november 17-én megemlékezést tartottak a képviselőnő bronzszobránál a Széchenyi rakparton. Az eseményt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte, és a debreceni Ady Endre Gimnázium tanulói vettek részt rajta.

A szobornál Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondott beszédet. Az Országgyűlés elnökének koszorúját Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum vezetője helyezte el. Földváryné Kiss Réka elnökasszony és Papp Viktor, a gimnázium történelem szakos tanára is koszorúval tisztelgett a szobornál.

Ezután Petrás Éva, a NEB Hivatalának tudományos kutatója tartott elődadást Kéthly Annáról a diákoknak, akik végül megtekinthették a Hősnők című dramatizált dokumentumfilmet is, mely a magyar országgyűlés első két női képviselőjének, a szociáldemokrata Kéthly Annának és a legitimista Slachta Margitnak drámai történetét mutatja be.

November 11-én átadták az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díjat, amelyet az Országgyűlés elnöke alapított meg a könyvtár fennállásának 150. évfordulóján 2018-ban. Az elismerést azóta minden év novemberében egy-egy arra érdemesült veheti át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.

Az idei díjazott Biczó Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtárának vezetője volt.

A rendezvényen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. A kitüntetés átadása az Országgyűlési Könyvtár megalapításának napjához, november 6-hoz kapcsolódik. A díj névadója az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatója, Nagy Miklós, aki 1921 és 1940 között sokat tett a gyűjtemény és a tudományos tájékoztatás magas színvonaláért. 1922-ben előkészítette a kötelespéldány-törvényjavaslatot, melyet az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno, a két világháború közötti Magyarország kiemelkedő politikusa Klebelsberg Kuno (1875–1932) 1917-től Kolozsvár, 1920-tól Sopron, 1922-től pedig Komárom országgyűlési képviselője. 1921–1922-ben belügyminiszter, 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Utóbbi tevékenységét korszakos jelentőségű oktatási reformok fémjelzik, melyeknek eredményeképp néhány év alatt több ezer vidéki iskola épült, visszaszorítva ezzel az analfabetizmust és fellendítve a kulturális életet. Minisztersége idején megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, felállították a bécsi, berlini és római magyar intézeteket. Törvénnyel biztosította a Magyar Tudományos Akadémia politikai függetlenségét, létrehozta a több közgyűjteményt tömörítő Magyar Nemzeti Gyűjteményegyetemet, népkönyvtárakat létesített, valamint nagyobb vidéki városokban nagyívű egyetemi építkezéseket indított, miközben szorosan követte a magyar tudomány fiatal tehetségeinek pályáját és segítette előrejutásukat. A Magyar Történelmi Társulat és több társadalmi és tudományos egyesület elnöke is volt. Politikusi erényeit, szakmai elkötelezettségét és óriási munkabírását egyértelmű elismerés övezte, hirtelen halála az egész közéletet megrázta.

2025. november 14. és 16. között tartják a 24. Győri Könyvszalont a Győri Nemzeti Színház épületében, melyen idén először az Országház Könyvkiadó is részt vesz.

A könyvvásár programsorozatának részeként Horváth Bence és Pelyach István, a kiadó szerkesztői mutatják be a Nagyjainkról sorozat első két darabját, a Hunyadi Jánost és a Szent Margitot, valamint a készülő Hunyadi Mátyás kötetet november 14-én 11 órától. A könyvekből Török András, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja olvas fel részleteket. Standuknál természetesen a kiadó más kötetei is kaphatóak lesznek a könyvvásár teljes időtartama alatt.

200 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta egy tudós társaság megalapítására.

Aznap a kerületi ülés vitájában szóba kerültek a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönnyel viseltető mágnások. A hallgatóság soraiban helyet foglaló ifjú gróf birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság megalapítására. Széchenyi példáját számos vagyonos ember követte, 1827-re mintegy 250 ezer forint gyűlt össze Teleki József gróf pedig családja 30 000 kötetes értékes könyvtárát engedte át, megalapozva ezzel az akadémia könyvtárát. 1826-ban az országgyűlés megtárgyalta a „Plánuma a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak” című irományt. Az 1827. évi XI. törvénycikk arról rendelkezett, „Hogy a magyar tudós társaság vagy akadémia, az önkéntes és szabad adományok útján létesítendő alapból, Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt minél előbb fölállíttassék”. Az alapítás századik évfordulóján a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István gróf emlékét (1925: XLV. törvény).

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke megkoszorúzta Tisza István egykori képviselőházi elnök, majd miniszterelnök és Návay Lajos volt képviselőházi elnök közös emléktábláját Tisza István halálának 107. évfordulóján az Országházban 2025. október 31-én.

Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezésének 150. évfordulóján „Homokszemre homokszemet, téglára téglát” címmel emlékkonferenciát tartottak október 29-én az Országház főrendiházi üléstermében. A tanácskozás a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány társszervezésében valósult meg.

Az emlékülést Szakály Sándor egyetemi tanár, a VERITAS főigazgatója nyitotta meg. A konferencia fővédnöke az Országgyűlés elnöke, Kövér László volt, akinek köszöntőjét Bellavics István közgyűjteményi és közművelődési igazgató tolmácsolta.

A levezető elnök szerepét Ujváry Gábor, a VERITAS főigazgató-helyettese, valamint Kozári Monika, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott főosztályvezetője és Kárbin Ákos, a VERITAS tudományos főmunkatársa töltötte be.

A konferencia előadói voltak: Anka László, a VERITAS tudományos főmunkatársa, Császtvay Tünde, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Kutatóintézet osztályvezetője, Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hermann Róbert, a VERITAS intézetvezetője, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának sajtóreferense, Kincses Katalin Mária és Kovács Kálmán, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársai, valamint Stipta István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Szigeti István, a Miniszterelnökség kormány-főtanácsosa.

A kommunisták soha nem akartak jóban lenni a magyar emberekkel, ahogy a nyilaskeresztesek sem, sőt általában a kifelé kacsintó hazai politikusaink és politikai erőink egyike sem - mondta Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese a Kossuth téri sortűz áldozatairól tartott szombati megemlékezésen, a Kossuth téri emlékhelyen.

Hozzáfűzte: ezeket a politikusokat a nagy eszmék megvalósításában és a világmegváltó törekvéseik útjában általában csak zavarták a magyar emberek.

Október 25-ében sűrűsödik össze az, amit a mi kommunistáink gondoltak és gondolnak rólunk: egy jól átlátható, szimbolikus térre összegyülekező vagy éppen összetömörített, békés emberek lemészárlása. "Olyan embereké, akik ugyan békések, nincsenek felfegyverezve, de világosan tudják, hogy mit akarnak és mit nem akarnak" - emelte ki Máthé Áron. Hozzátette: tudták, hogy nem akarnak idegen megszállás alatt élni.

"Magyar történelmünkben számos tragikus eseményre emlékezhetünk. (...) Október 25-ére azonban azért kell emlékezni, mert világosan megmutatja a különbséget, hogy ki hol állt a 20. század második felének magyar történelmében" - hangsúlyozta.

A Kossuth téren 1956. október 25-én eldördült sortűzben meggyilkolt és megsebesített áldozatokról emlékezve koszorút helyezett el az emlékhelyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

2025. október 25.

MTI / Fotó: Sajtóiroda

2025. október 15. és 17. között első ízben rendezte meg az Országgyűlés Hivatala a Ne csak nézd, használd is! – Filmek helye és szerepe az oktatásban című akkreditált pedagógus-továbbképzését.

A képzésnek ezúttal a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont adott helyet Sátoraljaújhelyen. Az általános és középiskolai pedagógusok külföldi és magyar játékfilmeket tekinthettek meg e három nap során, és szakértőkkel, filmes alkotókkal beszélgethettek róluk. Az Országgyűlési Múzeum munkatársai feldolgozási javaslatokkal készültek, amelyeket a pedagógusok ki is próbálhattak, valamint útmutatót kaptak ahhoz, hogy miként illeszthetik e filmeket tanóráikba. A program a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közreműködésével valósult meg.

150 éve, 1875. október 20-án Tisza Kálmán lett Magyarország miniszterelnöke, aki 1890. március 13-ig töltötte be ezt a posztot. 1875-ben az addig kormányzó, Deák Ferenc vezette Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt fúziójából létrejött a Szabadelvű Párt.

A párt az 1875-ös választások abszolút nyerteseként előbb Wenckheim Béla vezetésével alakított kormányt, majd annak lemondása után az addigi pártelnök és belügyminiszter, Tisza Kálmán alakította meg saját kormányát. Borosjenői Tisza Kálmán (1830. december 16. – 1902. március 23.), előbb a Képviselőház alelnöke, később a Wenckheim-kormány belügyminisztere volt. Miniszterelnökként felváltva látta el a belügyminiszteri, a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri posztot is. Kormányfői ideje alatt Magyarország addig soha nem látott fejlődésnek indult, ekkor került sor többek közt a vármegyerendezésre, Bosznia és Hercegovina okkupációjára, valamint a Csemegi-kódex elfogadására és bevezetésére. Elkészült a Magyar Állami Operaház, valamint megindulhatott az Országház építése is. Folyamatosan csökkenő tekintélye, az 1889. évi véderő-törvényjavaslat, valamint az állampolgársági törvény népszerűtlensége 1890-ben Tisza Kálmán lemondásához vezetett.

Az 1883 májusa és 1885 októbere között dolgozta ki Steindl Imre munkatársaival az Országház véglegesnek szánt tervét. Ez alapján indulhatott meg az építkezés, bár e tervet a későbbbiekben többször módosították. Az építőmunkát az alapgödör kiásása kellett, hogy megelőzze, amely az épület mérete és a Duna közelség miatt igen nagy kihívás volt. E munka 1887 júniusáig tartott, és ekkor foghattak az alapok betonozásához, hogy aztán másfél évtized alatt, 1902-re elkészülhessen az Országház épülete.

Fotóarchívum: Az Országház építésének kezdeti munkálatai 1887-ben

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak október 10-én az első népképviseleti országgyűlés 1849-ben kivégzett öt tagjának tiszteletére. Az eseményt az Országgyűlés Hivatala szervezte a Szemere Bertalan Általános Iskola közreműködésével.

Elsőként Pelyach István történész mondott beszédet a mártírhalált halt politikusok emléktáblájánál. Ezt követően Fleisz János, a Nagyváradi Egyetem nyugalmazott tanára, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partium régióért felelős alelnöke méltatta Szacsvay Imrének, a képviselőház jegyzőjének Nagyváradon és a Partiumban mindmáig töretlenül élő emlékezetét. Majd leszármazottja, Szacsvay László színművész, a Nemzet Színésze adott elő részletet Szacsvay Imre 1849. január 13-i nagy hatású beszédéből. A tábla felett védnökséget vállaló Szemere Bertalan Általános Iskola diákjai rövid műsorral járultak hozzá a méltó megemlékezéshez.

A rendezvényen az Országgyűlés elnökének koszorúját Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum főosztályvezetője helyezte el, a Szemere Bertalan Általános Iskola nevében pedig Arapovics Miklós igazgató koszorúzott. A Hagyományőrző Budai 2-ik Honvédzászlóalj díszőrséggel rótta le kegyeletét a mártírok előtt.

Az 1848–49-es szabadságharc bukása után rengetegen raboskodtak a katonai létesítményként szolgáló pesti Újépületben. Az erőd mellett végeztek ki öt jeles politikust: gróf Batthyány Lajost, báró Perényi Zsigmondot, Szacsvay Imrét, Csány Lászlót és Jeszenák Jánost. Az egykori Újépület északkeleti sarkának helyén, a mai Szabadság tér közelében emelt emléktábla 2019. október 7. óta őrzi az Országgyűlés mártírjainak emlékét.

Magyarországon bor és demokrácia egyfajta sorsközösségben léteznek - mondta az Országgyűlés elnöke kedden Az Országház Bora 2025 verseny díjátadó ünnepségén a Parlamentben. Kövér László felidézte, kilenc évvel ezelőtt azzal a szándékkal indítottuk útjára Az Országház Bora versenyt, hogy méltó módon ismerjék el mindazok áldozatos munkáját, akik minden nap tesznek a magyar borért.

Légli Ottó, Az Országház Bora zsűrijének elnöke elmondta, a borokat szakértő zsűri értékelte és rangsorolta anonim módon, hat bizottságban .

A bormustrára idén 84 borászat nevezett 18 magyarországi és 2 határon túli borvidékről, összesen 194 tétellel.

Az olaszrizling kategória győztese a dél-balatoni Bujdosó Pincészet 2023-as Hegybor 270 tétele lett, a furmintok versenyét a tokaji Dereszla Pincészet 2022-es Furmint Selectionje nyerte, az egyéb fehérbor kategóriában pedig a Balaton-felvidéki Dobosi Borbirtok 2023-as Bio Juhfarkja végzett az első helyen.

A kékfrankosok közül a villányi Bock Pince 2021-es Kékfrankos Selectionjét ítélte a legjobbnak a zsűri, a bikavér kategória nyertese a Vesztergombi Pince 2021-es Szekszárdi Bikavérje lett, míg a kadarkák közül ezúttal a szekszárdi Takler Borbirtok 2024-es Örökség Kadarkája szerzett első helyet.

Lelovits Tamás Pincészetének 2022-es Villányi Cabernet Franc-ja bizonyult a cabernet franc kategória idei legjobbjának, a tokaji aszú kategória aranyérmese az Erzsébet Pince 2017-es 6 puttonyos Tokaji Aszúja lett, a pezsgők között pedig a Dereszla Pincészet 2020-as Tokaji Vintage Brut tétele végzett az élen.

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

MTI / Fotó: Sajtóiroda