Kövér László: Esterházy János rehabilitációja az európai önbecsülés közös ügye
Esterházy János szlovákiai mártír magyar parlamenti képviselő rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten a politikus születésének 110. évfordulóján tartott megemlékezésen.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendezvényén a házelnök rámutatott: Esterházy János rehabilitációját támogatják szlovákok, lengyelek és csehek is, ennek jegyében a nyáron Varsóban együtt avatják fel a szobrát.
Mint megjegyezte, a sürgős jogi rehabilitációval "mi tartozunk önmagunknak és gyermekeinknek" , és "szlovák, lengyel, cseh és zsidó barátaink gondolják velünk együtt ugyanezt".
"Várjuk a demokratikus szlovák jogállam megnyilvánulását, a jogi rehabilitációt eddig elutasító álláspont felülvizsgálatát" - fogalmazott, hozzátéve: a szlovák jogrend szerint Esterházy János ma is háborús bűnösnek minősül.
Kövér László felhívta a figyelmet: az ártatlanul meghurcoltak máig nem kaptak igazságot, mert "kellemetlen szembesülni a múlttal". A múltat azonban ki kell beszélni, és "igazságot kell szolgáltatnunk a meghurcolt igazaknak, hogy megbékéljünk, és közösen tudjuk értékeink mentén a jövőben az együttműködésre helyezni a hangsúlyt" - jegyezte meg.
A házelnök utalt arra: "ha elveszítjük képességünket, hogy alapvető erkölcsi kérdésekben egyetértsünk, ha ezáltal megrendülnek zsidó-keresztény gyökérzetünk (...) alapjai, akkor homokra építjük közös terveinket, politikai és gazdasági szövetségeinket, az egész euroatlanti integrációt".
Megemlítette, hogy a fasiszta Tiso egykori belügyminiszterét, a szlovákiai zsidóellenes intézkedések végrehajtóját 30 év börtönre ítélték, ám 1968-ban amnesztiával szabadult, és 1980-ban saját otthonában tévénézés közben halt meg.
Szólt arról is, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége levélben kérte a fővárosi önkormányzattól, hogy az egyik budapesti rakpartot a holokauszt idején embereket mentő Esterházy Jánosról nevezzék el.
Kövér László kifejezésre juttatta: Esterházy János "mélyen keresztény, európai és felelősen magyar volt" , ezek az erények viszont a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákban halálos bűnnek számítottak. 1947 szeptemberében egy egynapos eljárás után kötél általi halálra ítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.
Kitért arra, hogy Esterházy János Csehszlovákia szinte minden börtönét megjárta, és embertelen kínzások után "1957-ben fizikailag megsemmisítették" , sőt megtagadták földi maradványának kiadását is. Esterházy János annak ellenére minősül a mai napig háborús bűnösnek, hogy lengyel, zsidó, cseh embereket mentett a második világháborúban - hangsúlyozta.
Kövér László párhuzamot vont Raoul Wallenberg embermentő és Esterházy János sorsa között is abban a tekintetben, hogy mindketten a szovjet rendszer áldozataivá váltak.
Forrás: MTI
Mint megjegyezte, a sürgős jogi rehabilitációval "mi tartozunk önmagunknak és gyermekeinknek" , és "szlovák, lengyel, cseh és zsidó barátaink gondolják velünk együtt ugyanezt".
"Várjuk a demokratikus szlovák jogállam megnyilvánulását, a jogi rehabilitációt eddig elutasító álláspont felülvizsgálatát" - fogalmazott, hozzátéve: a szlovák jogrend szerint Esterházy János ma is háborús bűnösnek minősül.
Kövér László felhívta a figyelmet: az ártatlanul meghurcoltak máig nem kaptak igazságot, mert "kellemetlen szembesülni a múlttal". A múltat azonban ki kell beszélni, és "igazságot kell szolgáltatnunk a meghurcolt igazaknak, hogy megbékéljünk, és közösen tudjuk értékeink mentén a jövőben az együttműködésre helyezni a hangsúlyt" - jegyezte meg.
A házelnök utalt arra: "ha elveszítjük képességünket, hogy alapvető erkölcsi kérdésekben egyetértsünk, ha ezáltal megrendülnek zsidó-keresztény gyökérzetünk (...) alapjai, akkor homokra építjük közös terveinket, politikai és gazdasági szövetségeinket, az egész euroatlanti integrációt".
Megemlítette, hogy a fasiszta Tiso egykori belügyminiszterét, a szlovákiai zsidóellenes intézkedések végrehajtóját 30 év börtönre ítélték, ám 1968-ban amnesztiával szabadult, és 1980-ban saját otthonában tévénézés közben halt meg.
Szólt arról is, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége levélben kérte a fővárosi önkormányzattól, hogy az egyik budapesti rakpartot a holokauszt idején embereket mentő Esterházy Jánosról nevezzék el.
Kövér László kifejezésre juttatta: Esterházy János "mélyen keresztény, európai és felelősen magyar volt" , ezek az erények viszont a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákban halálos bűnnek számítottak. 1947 szeptemberében egy egynapos eljárás után kötél általi halálra ítélték, majd ezt az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.
Kitért arra, hogy Esterházy János Csehszlovákia szinte minden börtönét megjárta, és embertelen kínzások után "1957-ben fizikailag megsemmisítették" , sőt megtagadták földi maradványának kiadását is. Esterházy János annak ellenére minősül a mai napig háborús bűnösnek, hogy lengyel, zsidó, cseh embereket mentett a második világháborúban - hangsúlyozta.
Kövér László párhuzamot vont Raoul Wallenberg embermentő és Esterházy János sorsa között is abban a tekintetben, hogy mindketten a szovjet rendszer áldozataivá váltak.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. március 11.