Magyarország uniós elnöksége egyértelmű siker
Magyarország soros uniós elnöksége egyértelmű siker, eredményes félév van mögöttünk - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Pápán, a helyi polgári körök találkozóján.
Szinte minden vállalásunkat teljesítettük, avagy eljuttattuk az egyeztetéseket addig a szintig, ameddig nekünk még befolyásunk van a folyamatok alakulására - tette hozzá. A gazdasági kormányzást illetően például a hatos jogszabálycsomag előkészítésében "dűlőre jutottunk" az Európai Bizottsággal, és most már az Európai Parlamenten a sor, hogy áldását adja vagy "valamiféle kompromisszumos megoldásra jusson az ügyben".
Horvátország uniós csatlakozása "gyakorlatilag elvégeztetett" , de Bulgária és Románia schengeni csatlakozását illetően is eljuttattuk a folyamatokat oda, hogy mindenki elismeri: ezek az országok teljesítették a vállalásaikat, nincs tehát igazi adminisztratív akadálya a schengeni bővítésnek - mondta Kövér László.
Elnökségünk alatt elfogadta az unió a roma keretstratégiát, a Duna-régiós stratégiát, és demográfiai kérdéseket is sikerült az asztalra tennünk - mondta a házelnök, megjegyezve: "nagy jelentőségű sikernek tartom tehát mindazt, ami történt a soros uniós elnökségünk féléve alatt, s nem csak a magunk, hanem Európa szempontjából is".
Sajnos "sikerült ürömöt is csempészni az örömbe" a kormány belpolitikai ellenfeleinek azzal, hogy exportálták a vitákat az Európai Parlamentbe, de ezzel együtt is Magyarország "tekintélye, respektje nőtt a teljesítménye alapján" - jelentette ki. Miközben az ország működött, noha a miniszterelnöknek és a minisztereknek jelentős idejét kötötték le a soros elnökséggel kapcsolatos feladatok - tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy a következő félévben "a parlamentnek is, a kormánynak is nagyon össze kell szednie az erejét" ahhoz, hogy "mindazokat a döntéseket meghozza, s mindazokat a törvényeket elfogadja" , amelyek a kormányprogramban kitűzött vállalásokról, azok végrehajtásáról szólnak.
Óriási sikernek nevezte, hogy új alaptörvénye van az országnak. Ebből fakad "rengeteg törvényalkotási kötelezettségünk" - mondta. Január elsejétől hatályba kell lépnie például az alkotmánybíróságról, valamint a bírósági szervezet reformjáról szóló törvényeknek, de az új választójogi törvénynek is. Zajlik már a parlamentben az egyházakról szóló törvény vitája is - tette hozzá, majd azt hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv "kibontását jelentő jogszabálycsomag" megalkotása is a soron következő féléves parlamenti ülésszakra esik.
Megalapozhatja az azt követő két-két és fél év sikerét, vagyis "a magyar államigazgatás működésének átalakítását, a tömegközlekedés reformját, a gyógyszerkassza reformját, s a nyugdíjrendszerünk átalakítását - fogalmazott. A házelnök szerint ""az a közös ezekben" a programirányokban és döntésekben, hogy minél kevesebb teher - pláne fölösleges teher - háruljon a gazdaságra, a vállalkozásokra, amelyek az adókat és járulékokat befizetik a költségvetésbe".
A vállalkozások minél több embernek tudjanak munkát adni, " minél több ember termeljen értéket, fizessen adót és járulékot, annak érdekében, hogy a nyugdíjasoknak vagy a betegségük miatt munkaképteleneknek a járadékukat fizetni tudjuk" - mondta Kövér László a pápai polgári körök fórumán, hangsúlyozva: közéjük nem házelnökként jött, hanem pápaiként, a Fidesz pápai tagjaként.
Forrás: MTI
Horvátország uniós csatlakozása "gyakorlatilag elvégeztetett" , de Bulgária és Románia schengeni csatlakozását illetően is eljuttattuk a folyamatokat oda, hogy mindenki elismeri: ezek az országok teljesítették a vállalásaikat, nincs tehát igazi adminisztratív akadálya a schengeni bővítésnek - mondta Kövér László.
Elnökségünk alatt elfogadta az unió a roma keretstratégiát, a Duna-régiós stratégiát, és demográfiai kérdéseket is sikerült az asztalra tennünk - mondta a házelnök, megjegyezve: "nagy jelentőségű sikernek tartom tehát mindazt, ami történt a soros uniós elnökségünk féléve alatt, s nem csak a magunk, hanem Európa szempontjából is".
Sajnos "sikerült ürömöt is csempészni az örömbe" a kormány belpolitikai ellenfeleinek azzal, hogy exportálták a vitákat az Európai Parlamentbe, de ezzel együtt is Magyarország "tekintélye, respektje nőtt a teljesítménye alapján" - jelentette ki. Miközben az ország működött, noha a miniszterelnöknek és a minisztereknek jelentős idejét kötötték le a soros elnökséggel kapcsolatos feladatok - tette hozzá.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy a következő félévben "a parlamentnek is, a kormánynak is nagyon össze kell szednie az erejét" ahhoz, hogy "mindazokat a döntéseket meghozza, s mindazokat a törvényeket elfogadja" , amelyek a kormányprogramban kitűzött vállalásokról, azok végrehajtásáról szólnak.
Óriási sikernek nevezte, hogy új alaptörvénye van az országnak. Ebből fakad "rengeteg törvényalkotási kötelezettségünk" - mondta. Január elsejétől hatályba kell lépnie például az alkotmánybíróságról, valamint a bírósági szervezet reformjáról szóló törvényeknek, de az új választójogi törvénynek is. Zajlik már a parlamentben az egyházakról szóló törvény vitája is - tette hozzá, majd azt hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv "kibontását jelentő jogszabálycsomag" megalkotása is a soron következő féléves parlamenti ülésszakra esik.
Megalapozhatja az azt követő két-két és fél év sikerét, vagyis "a magyar államigazgatás működésének átalakítását, a tömegközlekedés reformját, a gyógyszerkassza reformját, s a nyugdíjrendszerünk átalakítását - fogalmazott. A házelnök szerint ""az a közös ezekben" a programirányokban és döntésekben, hogy minél kevesebb teher - pláne fölösleges teher - háruljon a gazdaságra, a vállalkozásokra, amelyek az adókat és járulékokat befizetik a költségvetésbe".
A vállalkozások minél több embernek tudjanak munkát adni, " minél több ember termeljen értéket, fizessen adót és járulékot, annak érdekében, hogy a nyugdíjasoknak vagy a betegségük miatt munkaképteleneknek a járadékukat fizetni tudjuk" - mondta Kövér László a pápai polgári körök fórumán, hangsúlyozva: közéjük nem házelnökként jött, hanem pápaiként, a Fidesz pápai tagjaként.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. június 25.