V4: folytatni kell Nyugat-Balkán európai integrációját
A négy visegrádi ország közös érdeke, hogy a nemzetközi gazdasági válság ellenére is folytatódjon a nyugat-balkáni országok európai integrációja - fogalmazódott meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák házelnök pénteki prágai tanácskozásán.
A felek egyetértettek abban is, hogy a nemzeti parlamenteknek erőteljesebben kell ellenőrizniük az európai törvények és szabályok kidolgozását, "nehogy Brüsszelben szem elől veszítsék az egyes országok reális helyzetét".
A tanácskozás harmadik témájával kapcsolatban - az euróövezet válságának hatása Közép-Európára - a sajtóértekezleten elhangzott: bár a V4-es országok gazdasági helyzete eltérő, eddig mindegyikük aránylag sikeresen birkózik meg a problémákkal. "Ugyanakkor tény, hogy a veszély nem múlt el" - jelentette ki az esemény házigazdája, Milan Stech, a cseh szenátus elnöke.
"Közép-Európa számára a Balkán megsegítése létszükséglet. A szomszédainkról van szó. Ha a balkáni országok kimaradnának az integrációból, az nagyobb gondokat okozna mint a mai gazdasági problémák" - vélekedett a cseh felsőházi elnök
"Magyarország számára a Nyugat-Balkán integrációja stratégiai érdek" - szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Magyarországot képviselte a fórumon. Hozzátette: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely a térség stabilizációjának irányába akar hatni.
"Balkán kérdésében teljes köztünk az egyetértés" - állította Richard Sulík, a szlovák törvényhozás elnöke. Azt állította: a V4-eknek Brüsszellel szemben nem mindig sikerül maradéktalanul érvényesíteniük akaratukat. "Nem kizárt, hogy ennek érdekében új eszközökre is szükség lenne" - vélekedett.
Bogdan Boruszewicz, a lengyel Szenátus elnöke szerint a Balkán térségében pozitív változásokra került sor, de - mint megjegyezte - munka még van bőven.
Kövér László fontosnak minősítette a tanácskozást: úgy vélekedett, hogy a közös V4-es állásfoglalások kidolgozása erősíti a régió érdekérvényesítését az Európai Unióban.
A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - idén februárban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A csoportosulás elnöki tisztségét júliustól egy évig a Cseh Köztársaság tölti be. A cseh elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani az EU jövőbeni költségvetésére és a közös energiapolitikára.
Forrás: MTI
A tanácskozás harmadik témájával kapcsolatban - az euróövezet válságának hatása Közép-Európára - a sajtóértekezleten elhangzott: bár a V4-es országok gazdasági helyzete eltérő, eddig mindegyikük aránylag sikeresen birkózik meg a problémákkal. "Ugyanakkor tény, hogy a veszély nem múlt el" - jelentette ki az esemény házigazdája, Milan Stech, a cseh szenátus elnöke.
"Közép-Európa számára a Balkán megsegítése létszükséglet. A szomszédainkról van szó. Ha a balkáni országok kimaradnának az integrációból, az nagyobb gondokat okozna mint a mai gazdasági problémák" - vélekedett a cseh felsőházi elnök
"Magyarország számára a Nyugat-Balkán integrációja stratégiai érdek" - szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki Magyarországot képviselte a fórumon. Hozzátette: Magyarország támogat minden olyan kezdeményezést, amely a térség stabilizációjának irányába akar hatni.
"Balkán kérdésében teljes köztünk az egyetértés" - állította Richard Sulík, a szlovák törvényhozás elnöke. Azt állította: a V4-eknek Brüsszellel szemben nem mindig sikerül maradéktalanul érvényesíteniük akaratukat. "Nem kizárt, hogy ennek érdekében új eszközökre is szükség lenne" - vélekedett.
Bogdan Boruszewicz, a lengyel Szenátus elnöke szerint a Balkán térségében pozitív változásokra került sor, de - mint megjegyezte - munka még van bőven.
Kövér László fontosnak minősítette a tanácskozást: úgy vélekedett, hogy a közös V4-es állásfoglalások kidolgozása erősíti a régió érdekérvényesítését az Európai Unióban.
A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - idén februárban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. A csoportosulás elnöki tisztségét júliustól egy évig a Cseh Köztársaság tölti be. A cseh elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani az EU jövőbeni költségvetésére és a közös energiapolitikára.
Forrás: MTI
Sajtószolgálat
2011. szeptember 16.