Archívum

Archívum - 2013. február 22.


A nagyenyedi kollégium a román-magyar együttélés tükre

Főtiszteletű Püspök úr!
Tisztelt Polgármester úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves egykori és jelenlegi nagyenyedi diákok!

„Az egész világban állam, nemzet, kormányhatalom tartósan nem virágozhatik s feladatainak meg nem felelhet a szabad tudományok gyakorlása nélkül, melyek az ifjúság tehetségét egyházi és polgári életre jótékonyan képezik…”

Ezen szavakat nem egy európai uniós politikus mondta napjainkban, hanem a nagyenyedi iskolaalapító Apafi Mihály erdélyi fejedelem több mint háromszáz esztendővel ezelőtt. Mert Erdély és Nagyenyed már akkor is Európa részei voltak, amikor az európaiságot még nem papírokkal, hanem inkább tettekkel volt szokás bizonyítani.

Akkor alakult a nagyenyedi kollégium, amikor Európában nem a nacionalizmus, hanem a racionalizmus vezérelte a politikai vezetőket. Az erdélyi fejedelmek olvasmányai abban az időben a racionális tudomány és a célszerű uralkodás kézikönyvei: Bacon, Machiavelli, Descartes, Lipsius, Grotius. Az európai eszmetörténet ezen fundamentumaira építették Erdélyt az erdélyi fejedelmek.

Bethlen Gábor és Apafi Mihály egyaránt uralkodásuk egyik legfontosabb feladatának tekintették az iskolák és tudományos intézmények alapítását és fejlesztését. A fejedelmek kezdeményezésére az erdélyi országgyűlés döntött a gyulafehérvári akadémia létrehozásáról, majd később annak Nagyenyedre való telepítéséről is. Az országgyűlésben képviselt erdélyi rendek intézményesen járultak hozzá a nagyenyedi főiskola fenntartásához.

Mai találkozónk a Magyar Országgyűlésben tehát egyben az utókor tisztelgése és főhajtása is a korabeli erdélyi országgyűlések iskolateremtő munkája előtt.

A racionalizmus és a tolerancia európai eszméi az etnikailag és vallásilag sokszínű Erdélyben különösen megtermékenyítően hatottak. Jellemző volt például a nagyenyedi iskolalapító Apafi Mihály iskolapolitikájára, hogy a román tipográfia mellett román iskola alapítására is adott “ parancsolatot”, miként utasította a reformátusokat is, hogy mindenütt állítsanak fel falusi iskolákat . A fejedelem a nagyenyedi, a kolozsvári és menekült sárospataki kollégiumot befogadó marosvásárhelyi kollégiumokat egységes vezetés alá helyezte, a nagyváradi és gyulafehérvári nyomdákat összevonta és megkezdte a Mátyás Corvinájának hagyományát is folytató erdélyi akadémiai könyvtár létrehozását.

Tette mindezt az erdélyi fejedelem úgy, hogy – miként fogalmazott –“ nemcsak Hazánk tudós fiait, hanem a szomszéd Országnak is sok értelmes embereit, nékik hivatalt adván és tisztességes fizetést rendelvén” nemcsak magyarokat, hanem román, német, szláv írástudókat is bevont a kultúrateremtő munkájába. Nem véletlen tehát, hogy például az első román nyelvű vers megalkotója, Mihail Halici (Halics) maga is a nagyenyedi kollégium diákja volt.

A magyar kultúra számára a nagyenyedi kollégium jelkép: az örök újrakezdés erdélyi jelképe.

A történelem forgatagában török, tatár, labanc vagy éppen kommunista rombolás után a nagyenyedi kollégium mindig talpra állt. Fennállása alatt a kollégium becslések szerint csaknem negyvenezer hallgatót fogadott falai közé, csaknem negyvenezer hírnököt bocsátott útjára a nagyvilágba, Dardzsilingtől Amerikáig és Sepsiszentgyörgytől Sopronig, hogy képviseljék mindazt, ami elpusztíthatatlan: a magyar kultúrát és az erdélyi szellemiséget.

A sokszínű Erdélyben a nagyenyedi kollégium a román-magyar együttélés tükre is: volt idő, amikor az együttélés rombolást és sebeket okozott a kollégiumnak, és van idő, mint napjainkban is, amikor a románok és magyarok együttműködése épülést és fejlődést eredményezett a nagyenyedi kollégium életében. Külön köszönet illeti ezért Josan ( Zsoszán ) polgármester urat és a nagyenyedi városvezetést valamint Szőcs Julianna igazgató asszonyt és a kollégium vezetését azért, hogy példás együttműködésükkel bizonyítják: a ráció és a racionalizmus illetve a románok és magyarok közötti kölcsönös tisztelet ma is otthon van Enyeden.

A szellemi identitása megőrzéséért küzdő Európai Unióban a nagyenyedi kollégium egy biztos iránytű, amely a szülőföldre és annak gyökereire mutat.

Nincs, nem lehet sikeres Európa szilárd európai azonosságtudat nélkül.

Európai azonosságtudat pedig nincs, nem lehet az európai nemzetek - németek, franciák, románok vagy magyarok – azonosságtudata és önismerete nélkül.

Közösségi önismeret pedig csak jó iskolák által lehetséges.

Ezért lehet biztos iránytű a nagyenyedi kollégium a XXI.században is.

Adjon a Jóisten bőséges gyerekáldást Erdélyben, hogy sokan kopogtathassanak a nagyenyedi kollégium kapuján, adjon kitartást és bölcsességet a nagyenyedi tanároknak és adjon szerencsét Enyed román és magyar népének, hogy egymás hasznára, egymás erősítésére legyenek.

Mai találkozónk minden résztvevőjének erőt és bizalmat adó emlékezést, együttlétet kívánok !

Sajtószolgálat

2013. február 22.