Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

Az Országház épületének újjászületése alkalmából tisztelettel köszöntöm ma az Országház falai között mindazokat, akik mindeddig – hosszú évtizedeken keresztül – szó szerint az Országház falain dolgoztak.

Mostani találkozónk előtt néhány perccel, az Országház I. kapujának a közelében nagyjából ugyanazon a helyen került sor a homlokzati felújítás avatószalagának az átvágására, ahol majd’120 esztendővel korábban az Országház épületének bokréta ünnepségét tartották. A korabeli Pallas Nagylexikon meghatározása szerint a bokrétaünnep az – idézem – „ha egy újonnan emelt épület falai elérték azt a legnagyobb magasságot, hogy a tetőszerkezet elhelyezése megkezdődhetik, akkor annak örömére, hogy az épületnek legterhesebb és leginkább számottevő munkája, a kőművesmunka nagyobbrészt elkészült, régi szokás szerint az építtető egy zöld gallyas, virágos emelvényről köszönti és megajándékozza az építőket.” 1894-ben volt tehát az Országgyűlés épülete tulajdonképpeni megszületésének a napja. Az Önök kitartó munkájának és a magyar adófizetők támogatásának köszönhetően ma van az Országgyűlés épülete újjászületésének a napja.

Kis idő múlva lesz 120 esztendeje, hogy a dédapáink nemzedékét képviselő több száz munkás részt vett az Országház bokréta ünnepén. A mindennapi emberek életét élték akkor ők is, korabeli örömeikkel és bánataikkal, reményeikkel és félelmeikkel.

Minden bizonnyal voltak, akik az építkezés időszaka alatt a családjukban kereszteltek és voltak akik temettek, voltak közöttük egészségesek, akik közben megbetegedtek és betegek, akik meggyógyultak, voltak akik a századforduló megélhetési körülményeiben a nehézséget, mások a lehetőséget látták. Sokan és sokfélék voltak az építkező dédapáink, de az Országház építésekor minden bizonnyal ugyanazt érezték mint napjainkban mi is, valamennyien: az Országház építése több mint egy szerződéses munka, az Országház több mint egy munkahely. A dédapák által emelt országházi falak a Duna partján tanúi voltak a XX. század magyar történelmének: láttak országvesztő diktatúrákat és országépítő erőfeszítéseket, láttak bombázást, gyilkos sortüzet, látták magyar emberek kiontott vérét és láttak sok százezer magyar polgárt, aki hisz a demokráciában. És ezek az országházi falak tanúskodni fognak a jövőbeli magyar századokról is.

Az Országház 1990 óta nem csak a magyar állam jelképének számító, a népének felelős Országgyűlés otthona, hanem 2000 óta a magyar történelem jelképének számító Szent Korona otthona is. Az épület nemcsak a magyar alkotóerő, a magyar géniusz világszerte csodált építészeti remekműve hanem a magyar történelmi sors jelképe is.

Ezért érezzük talán mindannyian, hogy az Országház több mint munka és több mint munkahely.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

A Reneszánsz Zrt. mai munkatársai és jogelődje, az Állami Kőfaragó Vállalat egykori munkatársai hosszú évtizedek alatt kicserélték az országházi falak elemeinek körülbelül 75 %-t, azaz gyakorlatilag újjáépítették az Országház épületét.

Tették ezt világszínvonalon elvégzett munkával, a 2014 tavaszára vállalt határidő előtti befejezéssel. A munka során a Reneszánsz Zrt. dolgozói egy új minőségi szabványt teremtettek, az országházi minőséget. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a Reneszánsz Zrt. dolgozói a szakértelmük mellett a szívükkel és a lelkiismeretükkel is részt vettek a munkában.

Ezért ma, az utolsó állványok elbontása után, az Országház épülete újjászületésének napján, köszönet és a hála illeti a Reneszánsz Zrt. minden dolgozóját, akik elvégezték a munkát. Úgyszintén köszönet és hála illet minden magyar adófizetőt akiknek adóforintjai nélkül nem születhetett volna újjá az Országház.

A mai nap tisztelgés az Országházat építő dédapáink nemzedékének emléke előtt is: magyar erővel, tudással és munkával a mai magyarok is méltóak arra az örökségre, amit elődeiktől kaptak. A Reneszánsz Zrt. kiváló vezetője, Balogh Miklós úr szokott joggal panaszkodni arra, hogy mai magyar gazdasági világunkban a hazai hozzáadott érték nem kap elég figyelmet.

Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Az Országház újjászületésében elvégzett teljesítményével a Reneszánsz Zrt. munkaközössége megteremtette, megerősítette a létező legnagyobb hazai hozzáadott értéket: a magyar önbecsülést és önbizalmat! Kívánom Önnek és munkatársainak, hogy folytathassák értékmentő és értékteremtő munkájukat más helyszíneken: az országban, szerte a Kárpát-medencében és nagyvilágban.

Kívánom a Reneszánsz Zrt. minden dolgozójának, hogy a jövő esztendőre megújuló Kossuth téren jó egészségben sétálva büszkén megmutassa gyerekének, unokájának a hosszú évtizedek nehéz munkájának eredményét, mindazt amit az utánunk jövő magyar nemzedékeknek, azaz a mai gyerekeinknek és unokáinknak kell majd tovább gondozniuk és megóvniuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

A magyar államiságot jelképező Országház épületéről mai napon lekerültek a munkaállványok, az épület újjászületett. Néhány hónapon belül újjászületik az Országházat övező Kossuth tér, a Nemzet Főtere is.

Ami tegnap még remény, terv volt, mára valósággá vált.

Ezért alappal bízhatunk abban is , hogy ugyan a magyar állam 2010 óta zajló teljes átépítési munkálata még nem ért véget, a képzeletbeli munkaállványok még a helyükön vannak, de a közeljövőben maga a magyar állam intézménye, szervezete és működése az Országház épületéhez hasonlóan megújul, újjászületik, a magyar emberek javára, a magyar emberek akaratából, hitéből és erőfeszítéséből.

Békés adventi várakozást, áldott karácsonyi ünnepet és boldog, reményteljes új esztendőt kívánok mindenkinek !