Horvátország EU-csatlakozása biztatás a Nyugat-Balkán számára
Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) az egész Nyugat-Balkán integrációja szempontjából nagyon fontos, előremozdító lépés, "biztatás a Balkán többi népe számára, s ilyen értelemben stabilizáló tényező" - jelentette ki Kövér László szerdán a horvátországi Gornji Kneginecben, miután megbeszélést folytatott Luka Bebiccsel, a horvát törvényhozás elnökével. A parlament elnöke ezt követően a horvátországi magyarság képviselőivel találkozott.
A Varasd közelében lezajlott, munkaebéddel egybekötött házelnöki találkozóról a magyar parlament elnöke elmondta: annak az örömteli hírnek az ismeretében ültek le, amely szerint "pénteken az Európai Bizottság nagy valószínűséggel ajánlani fogja, hogy Horvátországot vegyék fel az Európai Unió közösségébe". Ez a magyar uniós elnökséget nagy elégtétellel és büszkeséggel tölti el.
A házelnök szerint az Európai Unió új tagállamai sajátos közösséget alkothatnak, amelyre nemcsak a történelmi múltjuk hasonlósága ad alapot, hanem a fejlettségük, nagyságuk, hasonló gazdasági potenciáljuk is, továbbá az a felismerés, hogy nemzeti érdekeiket egyenként sokkal kisebb eséllyel tudják érvényesíteni, mint összefogva.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy szeme előtt egy "erős, tágabban vett közép-európai együttműködés lebeg, egy észak-déli politikai, gazdasági, infrastrukturális együttműködésből kialakuló tengely". Ez a Baltikumtól a Balkánig terjedne, s természetesen nem a többi tagállammal szemben jönne létre, hanem a meglévő nyugat-keleti együttműködés kiegészítéseképpen.
Luka Bebic arra emlékeztetett, hogy Magyarország mindig is kiemelt figyelmet fordított Horvátország támogatására. Felidézte, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a horvát NATO-csatlakozás dokumentumát, s vállalta, hogy külön is gondozza az uniós taggá válás folyamatát.
Az MTI kérdésére, miszerint lehetséges-e, hogy a horvát NATO-csatlakozási szerződéshez hasonlóan az uniós belépési dokumentumot is elsőként ratifikálja Magyarország, Kövér László így válaszolt: reméli, hogy "komoly és nemes versengés alakul ki, és remélem, hogy meg fogjuk nyerni".
A magyar parlament elnöke a tárgyalást követően a határ menti Muracsányba (Gorican) utazott, ahol a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szervezetének vezetőivel találkozott. A megbeszélésekről Kövér László az MTI-nek elmondta: a horvátországi magyarok számára olyan időszak ez, amikor a kisebbségi önkormányzatok választására készülnek, de várják a most folyó népszámlálás eredményét is.
"Sajnálatos, hogy így kell fogalmaznom, de pozitív meglepetés lenne, ha nem az volna az eredmény, hogy a korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan jelentősen tovább fogyatkozott az itteni magyar közösség" - jelentette ki.
Ennek kapcsán arról tárgyaltak, hogy miként lehetne "a jövőt megfordítani, kicsit pozitív irányba" , vagyis a magyar közösség megmaradásához milyen anyaországi támogatásra lenne szükség. "Egyetértettünk abban, hogy az irány jó, a kormányváltás erkölcsi, lelki értelemben már önmagában jelentős fordulatot hozott a határon túli magyar közösségek életében, így a horvátországi magyar közösség életében is - mondta Kövér László."
Úgy vélekedett azonban, hogy vannak még problémák, részben a magyarországi kormányzati rendszer belső koordinációján kellene javítani, hogy minden szakpolitikus "megfelelő informáltsággal nyúljon olyan ügyekhez, olyan kérdésekhez, amelyek érintik ezeknek a közösségeknek az életét".
Hozzátette: bár nem az anyagiakon volt a hangsúly, de bíznak abban, hogy a magyar gazdaság helyzetének javulása révén a szimbolikusnál több támogatást is nyújthatnak majd ezeknek a közösségnek. Az itteni magyarság nagyságrendileg elégedett azzal a támogatással, ami Magyarországról jön, de komolyabban kellene venni a véleményüket, hogy miként, milyen eszközökkel és milyen célokra érdemes ezeket a forrásokat fordítani - összegezte tapasztalatait Kövér László.
A házelnök szerint az Európai Unió új tagállamai sajátos közösséget alkothatnak, amelyre nemcsak a történelmi múltjuk hasonlósága ad alapot, hanem a fejlettségük, nagyságuk, hasonló gazdasági potenciáljuk is, továbbá az a felismerés, hogy nemzeti érdekeiket egyenként sokkal kisebb eséllyel tudják érvényesíteni, mint összefogva.
Kövér László úgy fogalmazott, hogy szeme előtt egy "erős, tágabban vett közép-európai együttműködés lebeg, egy észak-déli politikai, gazdasági, infrastrukturális együttműködésből kialakuló tengely". Ez a Baltikumtól a Balkánig terjedne, s természetesen nem a többi tagállammal szemben jönne létre, hanem a meglévő nyugat-keleti együttműködés kiegészítéseképpen.
Luka Bebic arra emlékeztetett, hogy Magyarország mindig is kiemelt figyelmet fordított Horvátország támogatására. Felidézte, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a horvát NATO-csatlakozás dokumentumát, s vállalta, hogy külön is gondozza az uniós taggá válás folyamatát.
Az MTI kérdésére, miszerint lehetséges-e, hogy a horvát NATO-csatlakozási szerződéshez hasonlóan az uniós belépési dokumentumot is elsőként ratifikálja Magyarország, Kövér László így válaszolt: reméli, hogy "komoly és nemes versengés alakul ki, és remélem, hogy meg fogjuk nyerni".
A magyar parlament elnöke a tárgyalást követően a határ menti Muracsányba (Gorican) utazott, ahol a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szervezetének vezetőivel találkozott. A megbeszélésekről Kövér László az MTI-nek elmondta: a horvátországi magyarok számára olyan időszak ez, amikor a kisebbségi önkormányzatok választására készülnek, de várják a most folyó népszámlálás eredményét is.
"Sajnálatos, hogy így kell fogalmaznom, de pozitív meglepetés lenne, ha nem az volna az eredmény, hogy a korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan jelentősen tovább fogyatkozott az itteni magyar közösség" - jelentette ki.
Ennek kapcsán arról tárgyaltak, hogy miként lehetne "a jövőt megfordítani, kicsit pozitív irányba" , vagyis a magyar közösség megmaradásához milyen anyaországi támogatásra lenne szükség. "Egyetértettünk abban, hogy az irány jó, a kormányváltás erkölcsi, lelki értelemben már önmagában jelentős fordulatot hozott a határon túli magyar közösségek életében, így a horvátországi magyar közösség életében is - mondta Kövér László."
Úgy vélekedett azonban, hogy vannak még problémák, részben a magyarországi kormányzati rendszer belső koordinációján kellene javítani, hogy minden szakpolitikus "megfelelő informáltsággal nyúljon olyan ügyekhez, olyan kérdésekhez, amelyek érintik ezeknek a közösségeknek az életét".
Hozzátette: bár nem az anyagiakon volt a hangsúly, de bíznak abban, hogy a magyar gazdaság helyzetének javulása révén a szimbolikusnál több támogatást is nyújthatnak majd ezeknek a közösségnek. Az itteni magyarság nagyságrendileg elégedett azzal a támogatással, ami Magyarországról jön, de komolyabban kellene venni a véleményüket, hogy miként, milyen eszközökkel és milyen célokra érdemes ezeket a forrásokat fordítani - összegezte tapasztalatait Kövér László.
Sajtószolgálat
8 June 2011