Excellenciás Hölgyek és Urak!
Tisztelt Rendezők, Kiállítók!
Kedves Vendégek!

Az elmúlt években külföldi kutatók azt vizsgálták, hogy melyek az országok hosszú távú sikerességének titkai, okai. Kutatásuk összegzése az volt, hogy a tartós jólét kulcsa nem pusztán az országok ásványkincs-vagyona vagy termőföldvagyona, nem önmagában a szerencsés földrajzi fekvése vagy klímája, hanem az intézményeinek a minősége. A külföldi kutatók azt a címet adták a könyvüknek, hogy „Miért buknak el a nemzetek?”

Magyarország az elmúlt években azonban jelképesen egy másik könyv írásába fogott, amelynek az a címe: „Miért sikeresek a nemzetek?”
Mi, magyarok is úgy gondoljuk, hogy a jó termőföldünk és szerencsés klímánk önmagában valóban nem elegendő a sikerhez. Az elmúlt negyedszázadban saját bőrünkön is megtapasztalhattuk, hogy a siker kulcsa az intézményeink minőségében, azon belül is az ország alapintézményében, vagyis az állam, a magyar államunk minőségében is keresendő.

A magyar termőföld bősége és a magyar emberek tudása, munkája és áldozata mindig hiábavaló lehet, ha az állam mindezen értékeket felemészti vagy az idegenek hasznára fordítja.

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár idei, 77-dik megszervezése ezért nem pusztán a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szakszerű seregszemléje, nem pusztán a mezőgazdaság, a gasztronómia, a turizmus és a kultúra összehangolt bemutatására tett izgalmas kísérlet, hanem egy alkalom arra is, hogy számba vegyük a magyar föld, ezen földből élő – termelő vagy fogyasztó – magyar ember és a magyar állam viszonyát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amikor az előző évezred utolsó évtizedeiben csatlakoztunk a szabad világkereskedelem vérkeringésébe, ennek elsősorban a jó oldalait, civilizációs vívmányait láttuk magunk előtt. Ami a jólétük miatt irigyelt nyugati országok bőséges árupiacain kapható volt, az egyszeriben nálunk is megjelent. Ideértve azokat a mezőgazdasági, élelmiszeripari tömegcikkeket, amelyeket ugyancsak importált áruházláncokban, bevásárlóközpontokban, gyorséttermekben kínáltak nekünk.

Lassan ébredtünk rá, hogy a szabadkereskedelem jegyében ránk szakadt árubőségnek kockázata és ára van: agrártermelési és élelmiszeripari kapacitásaink leépülnek, hazai és külföldi értékesítési piacainkat elveszítjük, az élelmiszerbiztonságot szolgáló állami intézményrendszer gyengülése miatt az emberek egészsége, élete is veszélybe kerülhet.

Nem véletlen, hogy a magyar nyelv növényi kultúrákról beszél és a magyar paraszt életnek nevezi a búzát. Az életünket fenntartó táplálkozásunk az emberi kultúra szerves része.

Az sem véletlen, hogy miként a nagyvilágban, így Magyarországon is, minden vidéknek, tájegységnek minden közösségnek kialakult a maga sajátos, egyedi, másokétól különböző étkezési szokása, kultúrája, és mindehhez szorosan kapcsolódóan az állattartási és növénytermesztési kultúrája.

Ezeket a kultúrákat veszélyeztetik napjainkban a multinacionális élelmiszeripari monopóliumok a világot elárasztó termékeik egy részével, amelyek ma már inkább tekinthetők vegyipari termékeknek, mintsem hagyományos értelemben vett, az egészséges emberi táplálkozást és életet szolgáló élelemnek.

Ezért külön öröm, hogy a mai rendezvény szervezői az ez évi kiállítás központi elemévé tették a helyi termékeket, csatlakozva a Földművelésügyi Minisztérium „Helyi termékek éve” programjához és erősítve azt. A magyarországi termelők mellett külhoni magyar termelők is meghívást kaptak erre a vásárra, ami egy biztató, konkrét jele annak, hogy a Kárpát-medencei közös magyar termelőerő nem csak múltbéli emlék, hanem jövőt ígérő lehetőség is.

Bízom benne, hogy a mai kiállítás és vásár meggyőz minden érdeklődőt arról, hogy az átlátható és biztonságos hazai forrásból származó, ellenőrizhető minőségű, egészséges mezőgazdasági termékek, élelmiszerek kínálata, illetve a fogyasztói igények, szokások ezek felé való terelése egészségesebbé tehetik a magyar embereket és a magyar családokat, végső soron az egész társadalmat.

Dicséretes, hogy e kiállítás szervezői ugyancsak központi elemként kezelték a fenntartható fejlődés fontos kívánalmát. Szép számban mutatkozhatnak be azok a mezőgazdasági és élelmiszeripari mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek megerősödése záloga lehet a magyar gazdaság és társadalom kiegyensúlyozott fejlődésének.

Üdvözölnünk kell a szervezőknek és a kiállítóknak azt a felismerését is, mely szerint egy-egy régió mezőgazdasági és gasztronómiai kultúrájából akkor kaphatunk valóságos ízelítőt, a „magyar föld legjava” akkor mutatkozik meg igazán, ha az ottani tájat is magunk elé képzelhetjük, s az ottani népi kultúra egészéről is képet nyerhetünk.
A tájegység hagyományos népzenéjét hallgatva, jellegzetes táncait csodálva jobb íze lesz az ételnek, finomabb zamata az italnak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Honfitársaim!

A mai kiállításon a magyar termőföld és e földet megmunkáló, e föld termékeit feldolgozó magyar tudás, munka és szorgalom mutatkozik be, annak színe-javát felvonultatva.

2010-ben, majd 2014-ben mi arra kaptunk megbízást a magyar választópolgároktól, hogy mindezen értékeket állami eszközökkel is védjük meg és erősítsük meg.

A nemzetet a történelmileg kialakult legszervesebb emberi közösségnek, az államot pedig a nemzet legmagasabb szintű önszerveződési formájának tartjuk, amely egyetlen legitim alapja minden nemzetközi együttműködésnek.

Minden erre irányuló nemzetközi törekvés dacára, mi, magyarok ezért nem hiszünk sem a nemzetek, sem a nemzeti államok bukásában. Még kevésbé abban, hogy a nemzeti államok romjain felépíthető lenne egy erős és egységes Európa.

Mindezért egy olyan magyar államot építünk, amely nem az idegen érdekeket képviseli a magyarok között, hanem a magyar érdekeket az idegen érdekek között, olyan államot, amely az ország teljesítményének növelésével erőforrása és nem tehertétele a nemzetközi együttműködéseknek, olyan államot, amely akár a magyar termőföldet, akár az Európai unió határait egyaránt kész és képes határozottan és jogszerűen megvédeni.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvényünk mindezen törekvéseinknek a közjogi és értékrendi kerete, a magyar állam, a kormány ezen keretek között folytatja az agrárpolitikáját, az állam szakintézményeinek ezen keretek között kell védeniük a magyar termőföldet, a magyar termelőt, a magyar élelmiszeripar és a magyar fogyasztók érdekeit és biztonságát.

A mai Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállítás és vásár szellemisége és gazdagsága azt bizonyítja, hogy céljaink elérése érdekében nehéz, de jó úton járunk.

Köszönöm a szervezők és kiállítók munkáját, a „magyar föld legjava” kínálatának hasznos és kellemes felfedezését kívánom minden látogató számára.

Isten áldja meg a magyar földet, a belőle és rajta élőket!