Hozzátette: a beérkezett javaslatokat az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága fogja koordinálni, s azokat, ha lehetséges, beépítik majd a végleges szövegbe.

Kövér László elmondta: a választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak az ülésen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állampolgárság és a választójog összetartozik. Ebben konszenzus van, s ennél tovább most nem is akartak jutni - tette hozzá a házelnök.

Hozzátette: lehetnek különbségek a magyar állampolgárok választójogánál; ha megmarad a vegyes rendszer, akkor egyéni képviselőjelöltekre nem szavazhatna az, akinek nincsen állandó lakhelye, csak pártlistára. Döntés azonban e kérdésben nem született, azt a két irányt rögzítették, amely mentén a gondolkodás elindulhat. Az egyik szerint - több ország választójogi modellje alapján - a magyarországi választójogi rendszerbe bekapcsolnák azokat, akik rendelkeznek állandó lakhellyel, a másik lehetőség az, hogy a saját jelöltjeiken keresztül biztosítják a magyar törvényhozásba való bekapcsolódást a határon túliaknak - fejtette ki.

Kövér László értékelése szerint sűrű, intenzív munka folyt a plenáris ülésen.

A tanácskozáson a résztvevők állásfoglalást fogadtak el. Ebben többek között üdvözlik, hogy az új alaptörvényben megjelenik az egységes magyar nemzet eszméje, s Magyarországnak a határon kívüli magyar nemzeti közösségek iránt viselt felelőssége. A résztvevők egyben elítélik a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását, s figyelemmel követik az ukrán hatóságok eljárását a tettesek megbüntetésére. A szervezet várakozással tekint a magyar állampolgárság kiterjesztésére, és üdvözli, hogy az első eskütételek a március 15-i nemzeti ünnepen lesznek.

A dokumentum szerint a KMKF a határon túli magyar közösségek jogainak hosszú távú biztosítékát a különböző autonómia-formákban látja, beleértve a területi autonómiát is.

Kitértek arra is, hogy a KMKF figyelemmel kíséri a Vajdaságban megvalósulóban lévő kulturális autonómiát, és reméli, hogy ennek gyakorlati eredményei hozzásegítik a magyarságot önazonossága megőrzéséhez. A testület - az állásfoglalás szerint - üdvözli a román parlament által elfogadott tanügyi törvényt, és reményét fejezi ki, hogy ezután a román törvényhozás az ország területén élő nemzeti közösségek védelmére vonatkozóan olyan törvényeket fogad el, amelyek az adott közösségek szervezeteinek elképzelésével egybe esik.

Kövér László tájékoztatása szerint módosították a KMKF statútumát is, ennek legfontosabb része, hogy a mind teljesebb Kárpát-medencei reprezentáció érdekében kiterjesztették az eddigi tagok körét az erdélyi Magyar Polgári Párttal, és megteremtették a helyét a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának, valamint tiszteletbeli tagi státuszt hoztak létre.

Közlése szerint az ülésen vita alakult ki arról, hogy a Máért és a KMKF egymás melletti létéből fakadóan hogyan kell átalakítani a Kárpát-medencei magyarok szervezetét. Ebben lényegi megállapodás nem született, a kérdést visszautalták a KMKF állandó bizottsága elé.

Megvitatták a Duray Miklós felvidéki politikus vezette bizottság szórványstratégiáját, s arra jutottak, hogy azt kérik, fogalmazzanak meg konkrét ajánlásokat is a magyar döntéshozók számára.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözölte a testület összehívását, azt a magyar-magyar együttműködés fontos dimenziójának nevezte, amelyet tovább kell vinni. Az állampolgárság kapcsán kiemelte: szükségesnek tartják, iránta Erdélyben nagy az érdeklődést, ugyanakkor fontos, hogy a szülőföldön való boldogulást segítsék minden eszközzel. Kifejtette: nincs kétféle állampolgárság, s meg kell találni a technikailag legmegfelelőbb megoldást, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak. Ez valószínűleg az országos listára való szavazás lehet - jelezte.

Az alkotmányozással kapcsolatban azt gondolják, hogy az előterjesztők által a szövegbe emelt passzus, a határon túli magyar közösségekről való gondoskodást illetően, "egy erős megfogalmazás". Ha lesz konkrét javaslatuk eljuttatják az Országgyűléshez - tette hozzá.

Forrás: MTI