Archívum

Archívum - 2024. február 29.


Köszöntő a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Tisztelt Szervezők! Kedves Fiatalok!

Amikor több mint negyven esztendővel ezelőtt egyetemista voltam, mint a Kárpát-medencei Egyetemek sportbajnokságának mai résztvevői, akkor egy idős ismerősünk őszinte derűvel azt mondta nekem és társaimnak, hogy „jó nektek, mert fiatalok vagytok!”. Jólnevelt, de félszeg mosollyal nyugtáztuk a véleményt, mert valójában nem értettük, hogy miért is volna olyan jó nekünk?! Azt tudtuk, hogy akkor országunkat a nemzetközi kommunista láger legvidámabb barakkjának nevezték, de minket ez nem vidított fel, hanem inkább nyomasztott. Akkor mi azt éreztük, hogy valójában a semmi ágába kapaszkodunk, és kiszolgáltatottak vagyunk, ezért az a veszély fenyeget, hogy a nagybetűs életben majd jó esetben bizonytalanság, rosszabb esetben kilátástalanság, még ennél is rosszabb esetben az életünket elborító unalom vár ránk.
Akkor még nem tudtuk, amit ma már igen: fiatalként, egyetemistaként valójában mindenünk megvolt ahhoz, hogy bármit elérjünk, tehát tényleg jó volt nekünk!
Egészségesek voltunk, volt önbizalmunk, és a társadalmi környezet lehangoló állapota dacára – vagy talán éppen ettől indíttatva – céljaink voltak, és egymással összefogva, egymásból erőt merítve próbáltunk a szükségből erényt kovácsolni, az eszköztelenségből eszközöket teremteni a céljaink eléréséhez. A Történelem Ura pedig megajándékozott bennünket azzal, hogy még az is megtörténhetett velünk, amiről nem is álmodtunk. 

A jó hír az, kedves Fiatal Barátaim, hogy ami nekünk egykor megadatott, azzal napjainkban Önök is maradéktalanul rendelkeznek!
Tornyosuljon bármennyi bizonytalanság is mai világunkban, Önök is egészségesek, és ha jó célokat tűznek ki, egymásból erőt akarnak és tudnak meríteni, akkor Isten segedelmével Önök is győzedelmeskedni fognak az életüket eluralni akaró rendetlenség és reménytelenség fölött. 

Az immár hagyománnyá nemesedett Kárpát-medencei egyetemi Kupa a sport révén segíti Önöket abban, hogy – divatos kifejezéssel élve – gyarapodjon a kapcsolati tőkéjük a Kárpát-medencei magyar világban, azaz találjanak minél több olyan társat maguknak, akiknek segítségével személyes törekvéseiket nemzedéki, sőt nemzeti célokat is elérve tudják megvalósítani. 

Köszönjük mindezt a szervezőknek, akik 2010-ben 100 versenyzővel indították útjára a Kupát, ma pedig 2000 magyar egyetemistának jelent mindez nemcsak kihívást és erőpróbát, hanem életre szóló barátságok lehetőségét is.

Mint tudják, az elmúlt évszázadban az egykori magyar fiatalok, azaz az Önök dédszülei, nagyszülei és szülei – Székelyföldtől Budapesten át Őrvidékig vagy Délvidéktől Kárpátalján át Felvidékig –, bár szívesen találkoztak, szívesen versenyeztek volna egymással, ezt a trianoni határok miatt egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tehették meg.

Az új évezred új esélyeket és új feladatokat hozott. Egy rettenetesen nehéz évszázad után, elindítva a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítésének folyamatát, megteremtettük annak lehetőségét, hogy mi magyarok szerte a Kárpát-medencében, ismét részt vehessünk egymás életében. Az élet minden területén újra kellett és kell építeni, fenn kell tartani, és meg kell erősíteni a kötelékeinket. Ez egyszerre elégtétel az elődeinknek, és lehetőség, valamint kötelesség mindannyiunk számára.
Amikor a szervezők évről-évre megrendezik a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját, egyszerre várják nagyszerű sportteljesítmények és nagyszerű emberi kapcsolatok születését. Aki sportol, arra törekszik, hogy egyre jobb legyen választott sportágában. Elérje a hiányzó centiket, legyőzze a stopper rohanását, és csapatát segítve pontokat, gólokat szerezzen. Aki komolyan sportol, tiszteli a teljesítményt – nemcsak a győztesét, mindenkiét. Így a sport közösséget is teremt. 

A becsülettel végig küzdött versenyek, a teljes erőbedobással megvívott nagy sportcsaták élménye összeköti az embereket, és felkészíti őket az élet más erőpróbáira is.
Ennek a versenynek azonban az is célja, hogy kapcsolatokat építsen egyetemtől egyetemig, közösségtől közösségig, magyartól magyarig. Éljenek a lehetőséggel ebben az esztendőben is, kedves Fiatal Barátaink, és jöjjenek el jövőre is!

Kívánok mindenkinek nagyon jó versenyt, jó találkozásokat, együtt töltött szép napokat! Isten hozta Önöket!

2024. február 29.