Köszöntő beszéd a Frankofón Parlamenti Közgyűlésen

Országház

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! 
Tisztelt Főtitkár Úr! Kedves Kollégák!

Megtiszteltetés a magyar Országgyűlés számára, hogy a Frankofón Parlamenti Közgyűlés Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Bizottságát vendégül láthatjuk. Isten hozta a világ minden tájáról érkezett vendégeinket itt, Budapesten, az Országházban! 

A frankofónia képviselőiként Magyarországra utazva Önök nemcsak egy olyan államba érkeztek, amely több mint ezer éve létezik jogfolytonosan Európa szívében, hanem egy olyan országba is, ahol a közbiztonság, a jogbiztonság és a politikai stabilitás is napjainkban az egyik legerősebb Európában! 

Tehát elmondhatjuk, kedves Vendégeink, hogy Önök jó helyen vannak hazánkban, miként mi, magyarok is – mint megfigyelő tagok – megfelelő helyen vagyunk a Frankofón Parlamenti Közgyűlésben.

1993-ban Magyarország két okból csatlakozott a Frankofón Parlamenti Közgyűléshez. Az egyik ok, hogy a közgyűlést egy olyan politikailag legitim államközi szervezetnek tekintjük, amely nem a globalista uniformizálást, hanem a lokalitás sokszínű kultúráját kívánja erősíteni a francia nyelv és kultúra kisugárzásával. 

Napjainkban a világpolitikában meglévő sokféle szembenállásról lehet hallani, mint a Nyugat és Kelet vagy az Észak és Dél közötti nagy geopolitikai érdekérvényesítési küzdelmek, de van egy olyan konfliktus is, amelyről kevesebbet beszélnek, holott egyre inkább élesedik, és legalább olyan fontos, mint a többi. Ez a szembenállás nem más, mint a politikailag illegitim globális magánhatalmak küzdelme a politikailag legitim államokkal mint lokális közhatalmakkal szemben. 

A globalitás és lokalitás küzdelme Önök számára sem ismeretlen, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezete által nyilvántartott, a világon létező 195 szuverén állam mint közhatalom mindegyike valamilyen mértékben a globalista magánhatalmak pénzügyi, gazdasági vagy éppen kulturális ostroma alatt áll. Ennek célja pedig – Afrikától Európán keresztül Amerikáig – mindenhol ugyanaz: az állampolgárokat megfosztani a saját államuk demokratikus irányítási jogaitól azért, hogy a magánhatalmak átvegyék a tényleges ellenőrzést az államok mint közhatalmak felett, és saját hasznukra megszerezzék ezek gazdasági, pénzügyi és természeti erőforrásait. 

Ilyen körülmények között különösen fontos minden olyan legitim és demokratikus nemzetközi szervezet, mint az Európát, Afrikát, Ázsiát, Óceániát és Amerikát átfogó Frankofón Parlamenti Közgyűlés, és fontos minden olyan világmozgalom, mint a frankofónia, amely a lokalitás erőinek védekezését erősíti a globalisták támadásával szemben.

A másik okunk a Frankofón Parlamenti Közgyűléshez való csatlakozásra az volt, kedves Vendégeink, hogy míg a XX. században a francia és a magyar politika nem mindig értette meg egymást, addig a francia kultúrát Magyarországon és a magyar kultúrát Franciaországban mindig értő tisztelet övezte! Ezért tehát jó okunk volt és van azt hinni, hogy a frankofón mozgalomhoz való magyar csatlakozással a XXI. században a magyar és francia politika is könnyebben szót érthet egymással. 

Engedjenek meg egyetlen példát arra, hogy a múltbéli magyar-francia kapcsolatokban a kultúra miként segítette elő a politikai megértést. 

Magyarország kapcsolata a franciákkal és a francia kultúrával a feudalizmus korai időszakára tekint vissza, hiszen a magyar keresztény egyházszervezet kiépítésében - ezer évvel ezelőtt -, a kolostori élet megteremtésében számos francia származású személy is részt vett. Magyar szempontból a francia kultúra talán legfontosabb érdeme az volt, hogy évszázadok során éltette és erősítette a szabadságeszményünket, amit talán a legpontosabban éppen egy francia író, Albert Camus szavai tükröznek „a fülét betömő és szemét eltakaró nyugati társadalom” számára 1957. októberében a magyar forradalomról és szabadságharcról írt, A magyarok vére című munkájában:

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” 

Mint emlékezhetnek rá kedves Vendégeink, mindez azután történt, amikor 1956 őszén a magyar nemzet ki akart törni a második világháború után rá kényszerített kommunista rabságból, kinyilvánította szabadságvágyát, a független és szuverén állam iránti igényét, melyre válaszul a Szovjetunió – a nyugati politika közönye mellett –, több harckocsival támadt Magyarországra, mint Hitler Lengyelországra a második világháború kezdetén, és vérbe fojtotta a magyar szabadságharcot. 

Albert Camus idézett szavait mi, magyarok azóta sem felejtjük, és azokat a francia lelkiismeret hangjaként értékeljük és becsüljük, egy olyan francia erkölcsi tanúságtételként, amely 1990 után sokban segítette a magyar és francia politikai kapcsolatok újjáépítését. 

Természetesen ugyanakkor soha nem felejthetjük az 1956-os magyar tragédia tanulságait sem, és ez az egyik magyarázata annak is, kedves Vendégeink, hogy mi, magyarok miért vagyunk rendületlenül békepártiak, a háború és béke kérdésében miért nem fogadunk el senkitől semmilyen kioktatást, és miért utasítunk el mindenféle háborús uszítást. 

Tisztelt Konferencia!

Napjainkban a francia nyelv minél szélesebb körű ismerete kiemelten fontos Magyarország számára külgazdasági, gazdaságdiplomáciai megközelítésben is. A Kormány a Déli Nyitás politikájában kiemelten kezeli a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzését az afrikai országokkal. Ebben nagy szerepe van a francia nyelvnek is, hiszen számos afrikai országban a francia hivatalos nyelv. A világon megközelítőleg 320 millió francia anyanyelvű ember él, de hozzávetőlegesen 1 milliárd ember érti valamilyen szinten a francia nyelvet. 

A francia nyelv és kultúra népszerűsítése céljából 1948 óta működik Francia Intézet Budapesten, amely 1992-ben nyitotta meg új épületét. Az Intézet tartalmas kulturális programokkal, kiállításokkal, nyelvtanfolyamokkal és könyvesbolttal várja a francia kultúra iránt érdeklődőket. Bízom benne, hogy ittlétük során lesz alkalmuk megismerkedni Budapest szépségeivel, és talán a Francia Intézetet is meglátogatják.
A magyar Országgyűlés aktívan részt vesz a Frankofón Parlamenti Közgyűlés tevékenységében. Számos eseményt szerveztünk az elmúlt években: 2008 októberében euroatlanti frankofón konferenciát, novemberben frankofón gazdasági konferenciát; 2009 februárjában és 2017 májusában otthont adtunk az APF Európai regionális elnöki találkozójának; 2011 októberében pedig a Parlamenti Képviselőnők Hálózatának szemináriumát is megrendeztük.

Magyarország elkötelezettségét a frankofónia iránt az Országgyűlés APF-társult tagsága mellett jól tükrözi az ország megfigyelői tagsága a párizsi székhelyű Frankofónia Nemzetközi Szervezetben is.

Az előttünk álló időkben a frankofónia nemzetközi szervezeteinek nemcsak nagy lehetősége, de nagy felelőssége is van abban, hogy a francia nyelv és kultúra tekintélyével hirdesse Európában és a nagyvilágban a nemzeti kultúrák létjogosultságát. A francia ajkúaknak erősíteni kell a nemzeti kultúrák képviselői közötti tiszteletet és egyenrangú párbeszédet, valamint segíteni kell abban, hogy a különböző földrészeken élő nemzetek ne csak kommunikáljanak egymással, hanem meg is értsék egymást.

Mi, magyarok, ebben a feladatban akarunk osztozni francia nyelvet beszélő barátainkkal és a frankofónia nemzetközi közösségével.

Meggyőződésünk, hogy ezt a megértést, az országok és népek közötti közeledést jelentős mértékben elősegítik az emberek, különösen a fiatalok közötti kapcsolatok, ezért is biztosít hazánk a Frankofónia Nemzetközi Szervezet 36 tagországországa csaknem 3400 hallgatójának egyetemi ösztöndíjat a Stipendium Hungaricum program keretében, évi 30 millió euró értékben. A frankofón diákok a 12.000-es összlétszámú Stipendium Hungaricum hallgatók közel egyharmadát teszik ki. Az ösztöndíjprogramra Magyarország a gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok megerősítésének kivételes eszközeként tekint a frankofón világban. 

Örömmel tölt el, hogy 8 év elteltével most ismét házigazdái lehetünk a Frankofón Parlamenti Közgyűlés globális rendezvényének, amelyen 14 szekció, valamint számos szervezet képviselőjét köszönthetjük. Bízom benne, hogy a tegnap megrendezett üzleti szemináriumot is hasznosnak találták, és sikerült bemutatnunk olyan szaktudással rendelkező, külföldön is tapasztalatot és hírnevet szerzett magyar vállalatokat, amelyek az Önök országának fejlődéséhez is hozzá tudnak járulni.

Eredményes tanácskozást és kellemes magyarországi együttlétet kívánok Önöknek!

Sajtóiroda